A villanyautózás ma már egyre elérhetőbbé válik, az elektromobilitás rohamosan fejlődik, egyre nagyobb tényezővé válik, de mikor és milyen célból érdemes már most villanyra váltani? A villanyautók elterjedésével párhuzamosan születnek és keringenek téves, félrevezető információk a köztudatban. Mire érdemes odafigyelni a hatótávolság vagy a töltő parán túl? Hol tart most a villanyautózás vállalati, tartósbérleti szemszögből? Cikkünkben összegyűjtöttük az eddigi tapasztalatokat, hogy segítsünk megfelelő döntés meghozatalában azoknak, akik következő fél évben szeretnének váltani.
Szögezzük le az elején, hogy mi mint EuroFleet, márka és meghajtásfüggetlen flottaszolgáltatók vagyunk, sem márkában, sem meghajtásban nincs érdekünk. Mi mindig az Ügyfél érdekéből indulunk ki, felhasználási szokásait figyelembe véve, és arra keressük a legmegfelelőbb megoldást. Most abban az időszakban vagyunk, amikor minden piacon lévő meghajtásnak van létjogosultsága az elkövetkezendő 3-5 évben, mondhatni ez az az „aranykor”, amikor mindegyik választás jó választás lehet, attól függően, hogy mire akarjuk felhasználni.
CO2 → Az európai katalizátor
Mindenekelőtt azt kell megértenünk, hogy miért indult el ez a hihetetlen gyors elektrifikáció az európai autóiparban.
Nagyon leegyszerűsítve az EU célja, hogy megtisztítsa a levegőt környezetre és az emberekre egyaránt káros gázoktól, amelyek többek között az autókból kerülnek a levegőbe.
Ennek érdekében egy CO2 kvótarendszert vezettek be, ami jelenleg 95g CO2 kibocsátást irányoz elő kilométerenként, ami 3,8L fogyasztásnak felel meg. Ez gyakorlatilag teljesíthetetlen, az autógyártókra pedig emiatt büntetést rónak ki. De ezzel még nincs vége, hiszen a szabályozás szigorodik, és 2030-ra már 3,0L-es fogyasztás alá kell, hogy menjen. Ez a szabályozás egyértelműen az elektrifikáció irányába tereli az autógyártókat, mivel a tisztán elektromos autók CO2 lokális kibocsátása 0-nak számít.
Ráadásul a szabályozás egy lineáris, 30%-os csökkenést irányoz elő, ami teljesen lehetetlen helyzet a belső égésű motorok számára.
Végkövetkeztetésként a jelenleg érvényben lévő szabályozás: a belső égésű motorok fejlesztésének végét eredményezi, sőt a következő évtized közepére teljesen átállhatunk kizárólag elektromos autókra.
Túl gyors átállás – európai gyártók versenyhátrányban
Ezen az ábrán láthatjuk a világon az elektromos autók eladási TOP listáját, és azt is, hogy nem európai, hanem amerikai és kínai gyártók vezeti. Jelenleg USA és Kína uralja az e-autógyártást, és ezzel az egyik utolsó európai gazdasági húzóerőt – az autógyártást adjuk oda önként a két legnagyobb riválisnak.
Az is egy érdekes gondolat, hogy USA és Kína nem az elektromos autókban látja kizárólagosan a jövőt, hiszen ott nincsenek ilyen súlyos szabályozások. Ők is elindultak természetesen az elektrifikáció irányába, viszont nem csak ebben látják a megoldást, hanem komplex meghajtás mixben gondolkodnak környezeti és gazdaságossági elvek mentén.
Mi a helyzet a környezetvédelemmel?
Környezet kímélőbb? Sokféle számítás létezik, a három fő tényező adja ki az akkumulátor CO2 összterhelését. Az első kettő az akkumulátorral kapcsolatos: a gyártáskor és a használat végi elbontással keletkező kibocsátás arányosítva az akkumulátorral megtett km mennyiséggel. A harmadik pedig az áram forrása, azaz megújulóból kapjuk a töltést, vagy például szénerőműből. Egy azonban biztos: e-autóval kiexportáljuk a CO2-t a városokból, így lokálisan biztos, hogy környezet kímélőbb.
Lesz-e elég akkumulátor? Jelenleg eléggé korlátozott a kapacitás, de gőzerővel dolgoznak ezen minden földrészen. Ugyanakkor még 2030-ban is minden bizonnyal 50%-ban ICE autókat fogunk forgalomba helyezni Európában, részben akkumulátor kapacitás, részben a felhasználási igény miatt.
Újrahasznosíthatóság? Az akkumulátor utóélete sok embert foglalkoztat. Vannak már szétszerelő üzemek, mert a benne levő nyersanyag nagyon értékes, de jelenleg igen bonyolult és költséges metódus ez. Alternatív megoldás az akkumulátorok, mint másodlagos energia tárolók hasznosítása, pl. napenergia eltárolása magán háztartásoknál.
A villanyautó terjedésének befolyásoló tényezői
A villanyautók megállíthatatlanul, egyre gyorsabb ütemben terjednek. 2020-ban a Covid miatt az új autóvásárlások 15%-kal visszaestek, ugyanakkor az EV autók eladása 43%-kal nőtt! Nézzük a lassító – gyorsító tényezőket.
1. Lassító tényezők:
Lelassulhat az autók cseréje, mert az elektromos autózás belépő költsége igen magas ha a beszerzési árat nézzük, illetve ha a töltők kiépítését is belevesszük. A belépési költség elleni tőke kímélő megoldás a tartósbérlet, ami a töltő kiépítés kapcsán is lehetséges, de leginkább az, hogy 5-10 éves beruházásként könyveljük el a kiépítés milliós költségét. Szintén lassító tényező, hogy akár megszokásból akár a felhasználási igény miatt, hogy sokan meglévő autóikat egyelőre nem cserélik le.
Összességében mit eredményezhet ez? Egy Európa-szerte elöregedő gépjárműparkot, amelyek egyre inkább környezetszennyezővé válnak.
- Töltés – biztonsággal, és gyorsan
Fejlődés alatt lévő töltőhálózat. Nem olyan gyors ütemben építik, amilyenben kéne, az Unión belül is jelentős eltéréseket mutat. Töltési biztonság: van-e szabad hely, van-e szabad töltő, működik-e a rendszer?
Nem egységes. Mindegyikhez külön applikáció kell.
2. Gyorsító tényezők
Know-how megosztás OEM-ek között: a gyártók végre elkezdtek közös fejlesztési projektekben gondolkodni. Pl: Ionity töltő hálózat, amibe a Shell és több autógyártó is bekapcsolódott. a gyorsaság mellé várhatóan kedvezőbb ár is párosul.
A CO2 – valójában egy kényszerítő, de gyorsító hatása az e-autók terjedésére.
- Akkumulátor: még egy picit tud olcsóbb lenni, 2030 meghatszorozódik a gyártói kapacitás, és tovább gyorsul a töltési idő (pl: 400V-ról 800V-ra átállás).
Hétköznapi használat: tévhitek és a valóság
Nézzük a leggyakoribb tévhitekkel / meggyőződésekkel kapcsolatosan, amik segíthetnek abban, hogy a villanyautó milyen helyzetben közeli, és milyen helyzetben távoli megoldás.
1. Hatótáv-para?
Egy német biztosítótársaság 2019-ben 9 hónap alatt 35 ezer autó telematrikus rendszeréből kinyerve az adatokat, 25 millió utazást és 275 millió megtett kilométert vizsgált meg.
A utazások 50%-a maximum 250 km, 25%-a maximum 150 km volt. Azaz a 35 ezer autó 75%-a soha nem ment többet egy út alatt mint 250 km, tehát kijelenthető, hogy a jelenlegi elektromos autókkal utazásaink 75%-a hatótáv alapján teljesíthető lenne. A maradék 25%-ban szükséges a belső égésű motorizáltság, vagy egy vegyes meghajtású jármű (PHEV).
Érdemes átvizsgálni a saját flottánkat, hogy az egyes kollégák mely kategóriába esnek a fentebbi három eset közül.
Az elektromos autók “hatótáv növelésére” is van az EuroFleet-nek megoldása, villanyflotta szolgáltatásunk keretén belül. Az E-xtra kiegészítő csomagunk segítségével villanyautóját dízelesre cserélheti ideiglenes jelleggel, hogy a távolság ne legyen legyőzhetetlen akadály messzi pihenések vagy távoli üzleti utak alkalmával sem.
2. (Rejtett) költségek – Mennyi az annyi?
Töltő kiépítése – A töltő kiépítésének költségéről sokszor megfeledkezünk. Pedig a töltő fél-másfél milliós költségével is számolni kell. Hosszútávú beruházásként könyveljük el a konkrét autótól függetlenül, vagy sem?
Szerviz “mentesség” – Sok helyütt olvassuk, hogy az elektromos autó így-úgy szervizmentes. Nos, ami működik, az egyszer tönkre is megy. Illetve, ahogy az EuroFleet mondása tartja, nem addig jó az autó amíg el nem romlik, hanem ameddig karban van tartva. A gyártók sem estek a fejükre, évi egy szervire bekérik az autót mindenképp, ha másért nem azért, hogy az új autójukról ők is adatot tudjanak gyűjteni a fejlesztésekhez, a frissítésekhez, az akkumulátor ellenőrzéshez. De tény, hogy alapesetben kevesebb a szervizigénye, mint egy belső égésűnek.
Akkumulátor– Valóban nincs forgó-kopó nagy alkatrész kockázat, csak egy: az akkumulátor. Míg a belső égésűekben van turbó, kettőstömegű, részecskeszűrő, váltó, kuplung, amelyek egyesével 2-300 ezres tételek – itt viszont egyben van egy 1-2 millió forintos tétel. Még nem látjuk, hogy a garanciából való kifutás után, ezt a használt piacon hogyan fogják beárazni.
Használtpiac, értéktartás – Egyelőre ez a legnehezebb kérdés. Nagyon tervezhetetlen. A következő pár évben a technológia még rapid fejlődik tovább: 3-4 éves használt e-autók 150-250km-es hatótávja versenyzik az új villanyautók 4-500km-es használhatóságával. Épp ezért kettős hatás van jelen egyszerre az egyes piacokon: Egyfelől egyes modellek nagyon jól tartják az értéküket, mert több a vadász mint a fóka. Másrészt nem mindenhol (pl. Németország) olyan jó a helyzet, mert Kelet-Európa nem vesz fel annyit használtan, mint a hagyományos autókból, az ár-érték-hatótáv mérlegelést követően.
Állami támogatás – csak az új elektromos gépjárművek beszerzésének támogatására igényelhető.
Szerencsére vállalati oldalról ezt a kockázatot ki lehet kerülni, ha olyan flottakezelőtől bérlünk, aki garantálja a maradványértéket. (pl: EuroFleet)
Gyorsan változó jövő – szervezze ki a kockázatot
Jelen helyzetben szakértelem és hosszas utánajárás nélkül nehéz tervezni a jövőt, pont ezért érdemes most még inkább kiszervezni cégünk mobilitással kapcsolatos jövőjének megoldását, és megbízni egy megfelelő flottakezelő céget. Mi, az EuroFleet-nél rengeteg külföldi szakcikket, videót, podcastot, statisztikát olvasunk és figyelünk, hogy lássuk merre alakul(hat) a jövő, így nagyobb biztonságban van, ha minket választ.
Írta: Lauscher András- EuroFleet
