Ez az, amire a kárrendezés során nem fogja egyik társaság sem felhívni a figyelmed. Hogy miért? Ennek főként, az az oka, hogy mindenki panaszkodik a magas díjakra, de ha kára van, akkor aztán mindent fizessenek ki, vagy annál többet.
A legtöbbször egy balesetnél, arra gondolunk, hogy legyen meg a javítás költsége, vagy a költség nagyobb része és le is van tudva.
Megnyugtatlak, a kgfb törvényben is hiába keresed, hogy mit is kéne, hogy is kéne. A törvény átfogóan fogalmaz: mindazon megalapozott kártérítési igények kielégítésére kiterjed, melyeket a biztosított személlyel szemben, a jármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
Menjünk sorba, hogy mik jöhetnek szóba, a teljesség igénye nélkül:
- gépjárműkár: ugyan egyértelmű, de számításba kell vennünk az avulást, illetve azt, hogy szakmailag indokolt bizonyos alkatrészek párban történő cseréje, de a biztosító, csak a balesetben sérült részeket fogja megfizetni
- értékcsökkenés: erre érdemes figyelni, mivel nem csak az alkatrészek amortizálódnak, hanem az autónk is tud az értékéből veszíteni. Ha mondjuk már két elem fényezett, akkor eladásnál ez már alkualap. A biztosítók gyakorlata szerint az autó 5 éves koráig és 60-100.000 km futásáig fizetnek értékcsökkenést.
- szállítási költség: ha olyan mértékű a kár, akkor jön a tréler és a fizetendő számla is. Számla alapján fog tudni megtérülni a szállítással kapcsolatos költségünk.
- tárolási költség: többször előfordul, hogy az autó totálkáros és egy adott műhelybe szállítják. Ott tárolási díjat számolnak fel, ami szintén számla ellenében térülhet meg.
- szállított értéktárgyak: ami igazolhatóan a kocsiba volt és károsodott, annak értéke meg tud térülni (laptop, telefon, peca felszerelés stb.). Ide lehet sorolni még a ruházatot, viselt ékszert, karórát, a lista nagyon hosszú lehet.
- autó pótlásával felmerülő költségek: itt nem csak az átírási költségre kell gondolni, hanem akár egy ritka típusnál a felkutatással járó költségekre (utazás, szállás stb.)
- bérgépjármű: nah, ettől hullik ki a haja mindenkinek. A biztosító nem szereti kifizetni, az Ügyfél nem tudja mire is kéne és hogyan kéne nyilatkoznia. Ezt leírni hosszadalmas, de akit érdekel kérjen tájékoztatást meglévő kárával kapcsolatban a kar@insura.expert mail címen.
- károkozó utasai: ha a kárt okozó autóban utazunk és megsérülünk, vagy valamilyen értéktárgyunk megsérül, hiába a vétkes autóba ülünk, ugyan úgy jogosultak vagyunk a kártérítésekre, mint a károsult autóban utazó.
Ha meg is sérültél:
- kieső munkabér: kórház, lábadozás, táppénz, ami nyilván kevesebb, mint a fizetés. A kettő közötti különbözetre is jogosult vagy.
- sérelemdíj: az új szabályozás teret enged a sérelemdíjaknak is, tehát a nem vagyoni, kézzel nem fogható sérelmeknek. Ennek meghatározásához szakmai ismeret és gyakorlat kell. Ehhez mi is külön orvos szakértőket és biztosítási szakjogászokat alkalmazunk, mert nélkülük ezt meghatározni nehéz. De általában itt is az igaz, hogy kérj 10-et és kapsz 5-öt. De túltolni nem érdemes!
Találkoztam a pályafutásom során elég sok érdekes kérdéssel, kéréssel. Többek között olyannal akinek a megnövekedett villanyszámlát (mivel a baleset miatt többet volt otthon) tudtuk kifizettetni.
Általánosságban a kárigény benyújtásának alapja a költségek igazolása, amire a legjobb mód a számla. Tehát, ha bármilyen egyéb, nem várt a balesettel kapcsolatos költségünk felmerül, amit számlával igazolni tudunk, sok lehetőség nyílik meg. Nem a nyerészkedésre akarok senkit buzdítani, hanem én is azt szeretném, hogyha mindenki megkapná, ami neki jár!
Mi az, amit joggal el fognak utasítani? Pár egyértelmű dolog:
- károkozó járműben keletkezett kár
- rakodás közben keletkezett kár
- üzemi balesetnek minősülő kár
- károkozó jármű elszállítása
Hosszú a lista.
Amennyiben úgy érzed, hogy ezt egyedül nehéz végig vinni, vagy további kérdéseid merülnek fel, küld el azokat a kar@insura.expert címre.
Dr. Claim
