Ezek az Év Autója-szavazás döntősei

Már a Tannistest első, facebookos körbejáró videójában elmeséltem kint, Dániában, hogy nagyítóval kellett keresnem olyan autót, amit csak benzinmotor hajtott – végül csak a zseniális Ford Bronco volt ilyen –, de szerintem a klasszikus, nem konnektoros hibrideknek – Honda ZR-V, Jeep Grand Cherokee, Renault Espace, Toyota C-HR, Toyota Prius már a sima hibrideknek is rövidesen kongatnak majd.

A sztárok most már egyértelműen a villanyautók, a legnagyobb meglepetést pedig nem is a klasszikus márkák, hanem a kínai BYD és Nio, illetve az amerikai Lucid és Fisker (mert jogilag most éppen az) hozták el szeptemberben, az Év Autója-modellek nagy előtesztelésére.

Két hete aztán körbement egy levél az Év Autója-szervezet titkárától, a finn Honkanen Velimattitól, melyben válaszként meg kellett adnunk, hogy a hosszú, közel ötven autós listából, kinek, mit sikerült vezetnie, múlt hét közepére meglett, hogy mely típusok azok, amelyeket a tagság több mint fele kipróbált, pénteken pedig leadtuk a szavazatainkat a hét döntős autóra.

Most hétfő van, s már reggel óta tudjuk, melyik az a hét esélyes modell, amelyek közül jövő év február végén kiválasztjuk majd az európai Év Autóját. Már csak ezeket kell nagyon alaposan tesztelnünk, aztán egy jó hosszút rágódnunk, de az még szerencsére odébb van. Az aktuális lista tehát a következő:

1. BMW i5/5-ös széria
2. BYD Seal
3. Kia EV9
4. Peugeot e-3008/3008
5. Renault Scénic
6. Toyota C-HR
7. Volvo EX30

A BMW-t gondolom, azért választották be, mert a hagyományos BMW-s tulajdonságok mellett – amelyeket oly sokan kedvelünk – ebből az új szériából már lesz belső égésű motorral hajtott, de tisztán villanyos kivitel is.

 

A nagyobbik BYD az ár/hatótáv/menetteljesítmények tudásrendszer, s talán a dizájnja és a minősége miatt került be e menő társaságba – első kínai autóként. Ez a húzás eddig még a Teslának sem sikerült, tehát jó lesz odafigyelni a márkára.

A Kia EV9-es annyit tud, s oly könnyedén teszi mindazt, miközben egy felfoghatatlan behemót, hogy egyszerűen nem maradhatott ki, zseniális szerkezet.

A Peugeot 3008-as széria az új STLA medium nevű, már Tesla-izzasztó hatótávolságokat hozó platformja, a végre már túl sok bosszankodás nélkül kezelhető, harmadik generációs i-Cockpit fedélzeti rendszer, illetve a dizájn/minőség okán kerülhetett be. Bár hatótávolságban kicsivel az új Peugeot alatt maradt, de minőségben, formatervben és vezetési élményben a minimum fél polccal feljebb levő Renault Scénic is megérdemelte a beválasztást.

Aztán ott van még – szigorúan csak az ábécé sorrendje miatt kerültek a végére! – a továbbra is teljesen egyedi formavilágú, de az első szériához képest jelentősen finomabb kidolgozottságú, csendesebb és sokkal dinamikusabb új CH-R a Toyotától, illetve a Volvo EX30, amely az eddigi legkisebb Volvo SUV, ráadásul elektromos.

Kapaszkodj meg, az eddigi XC40-esnél arasznyival rövidebb, Geely-technikára épülő autó a maga 272 lóerőejével és 344 kilométeres hatótávjával már 14,5 millió forinttól hazavihető, ráadásul rohadt jó is néz ki. Ez nem maradhatott ki, én is beszavaztam a listába, pedig nem vezettem, mert Göbölyös Zsolt kollégám volt a bemutatóján, a Tannistestre pedig még nem tudott autót küldeni a Volvo. Vannak dolgok, amiket az ember érez, hogy nem hagyhatja ki. Hogy az én listám hogyan nézett ki? Mindig is híve voltam az átláthatóságnak, most se rejtem el a döntéseimet szem elől, így:

1. BYD Seal
2. Honda e:NY1
3. Kia EV9
4. Lucid Air
5. Renault Scénic
6. Toyota C-HR
7. Volvo EX30

Jól látjátok, ez a lista kis híján egyezik a végleges eredménnyel. A magam részéről a Honda e:NY1-et azért toltam feljebb, mert tele van finom, abszolút egyedi, japánosan ügyes ötletekkel, amellett hogy kiváló méretű és funkciójú kis villanyautó, a Lucid Air pedig – na, az lenyűgözött, annak ellenére is, hogy csak a nyomorult 629 lóerős, szegényházi változatot vezettem, nem az 1280 lóerős borzalmat. De engem villanylóerőkkel nem lehet megvenni (kilowattokkal se), ennél az autónál az egyediség volt az, ami súlyosan megfogott – majd nézzétek meg a tesztet, rövidesen kijön a Speedzone YouTube-csatornáját.

Még valami: szívem szerint a Toyotától én nem is a C-HR-t, hanem a Priust szavaztam volna be a listába, mert teljesen új szemléletet hoz a modell korábbi négy generációjához képest, és végre egy szívből szerethető, élvezetes autó, de a Toyotától kaptunk egy… khm… ráható levelet, hogy ha már két típusuk szerepel az idei listán, akkor ha lehet, ne összevissza voksoljunk, hanem inkább a CH-R-re tegyük a szavazatot. S mivel sejtettem, hogy a kollégák közül sokan elfogadják ezt a kérést (vagy eleve a C-HR-re szavaztak volna), ezért én is áttettem az X-emet a mini SUV-ra. Végül is, majdnem olyan jó, mint a Prius és még látványos is.

Ezzel az útravalóval indulunk neki az év végének, 2024 elejének. A végső voksolás február 23-án történik, de az előtt egy héttel még lesz egy utolsó, az összes döntős autót felvonultató, vezetős tesztelésünk a mortefontaine-i CERAM titkos tesztpályán, megint azon a hagyományos helyen, ahol előtte bő tíz éven át mindig zajlottak ezek a tesztek. Aztán március 26-án, a Genfi Autószalon (igen, 2024-ben visszatér az is) délután ceremónia, izgulunk, díjat adunk át.

Jó lesz.