Ahogy egyre elterjedtebbé és elfogadottabbá válik az elektromos hajtás, úgy lesznek egyre nagyobbak a villanyos járgányok is. Viszont egy időben inkább úgy gondolták a mérnökök, hogy a villanyautózást pici városi autókkal lehet majd érdemben megvalósítani.
Ma már semmi sem elképzelhetetlen villanyos fronton, sorra jelentik be a gyártók a nagyobbnál nagyobb elektromos modelleket és terepjárókat. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy eredetileg parányi városi modellekben képzelték el a mérnökök ezt a technológiát. Valahogy úgy, ahogy a Smart is tette a ForTwo EQ-val, igaz, hogy ők viszont évtizedeket késtek el az ötlettel.
1969-et írunk ugyanis, amikor a még ereje teljében lévő GM Michigan államban megtartotta a “Progress of Power” rendezvényt, melynek keretein belül a nagyközönség egy igencsak különleges és futurisztikus koncepcióval ismerkedhetett meg. Ez volt az XP 512E elektromos tanulmány, mely nem csak a hajtásával számított akkoriban futurisztikusnak, hanem a karosszérián található megoldásokkal is.
Az már elsőre feltűnik, hogy egybefüggő üvegfelület veszi körül az utasteret ajtó pedig nincs. Legalábbis a hagyományos értelemben, ugyanis a koncepció egyik különlegessége, hogy az egész szélvédő felfelé nyitható, lényegében úgy, mint egy bukósisak rostélya.
Bemászni így már lehetne, de hogy a 69-ben elképzelt jövő vezetőjének ne kelljen akrobatikus mutatványokat végrehajtania, még az egész első traktus is kinyitható oldalra. Pont, mint egy BMW Isetta ajtó, csak éppen félbe vágva.
Ha már szóba került a Smart, akkor érdemes kitérni a koncepció méreteire is: 2,1 méteres hosszúságával és 1,4 méteres szélességével szerényebb dimenziókról beszélünk, mint a ForTwo esetében, ráadásul a tengelytáv is visszafogottabb a maga 1,3 méterével. Tényleg a mindenhova beférő városi autó képe villant fel még akkoriban a mérnökök fejében, ha elektromos hajtás került szóba.
Ezt támasztja alá a hajtáslánc szerény képessége is. A GM víziója ugyanis maximum 48 kilométeres óránkénti sebességre volt képes, nem kímélve pedig 76 kilométeres hatótávot tett lehetővé a kivehető ülés alá rejtett 84 voltos ólomsavas akkumulátor csomag. A szakik szerint normális 40 kilométeres óránkénti tempót tartva ez akár egészen 93 kilométerig is feltornázható volt, ami szintén nem acélos adat, viszont majdnem megegyezik a modern városi elektromosok egyik képviselőjének, a Smart EQ-nak az adataival…
