Adott egy 2013-as Honda Civic, mellyel hosszabb távra terveznek. Ilyen esetben érdemes lehet elvégezni az üregvédelmet, vagy a mai autók esetében ez már abszolút nem fontos? Csik válaszol!
Volt egy időszak, amikor ha valaki jót akart magának, mindenképpen ellátta valamilyen módon üregvédelemmel az autóját. Na de mi a helyzet az újabb autókkal? A mai korszerű gyártási-technológiák ezt már nem teszik szükségessé? Teljesen jogos a kérdés.
“Tisztelt Csikós úr!
Lányom vett egy használt 2013-as Honda Civic-et (9. gen.). Karosszériás
lakatos ismerősöm szerint a régebbi modellek erősen rozsdásodtak.
Kérdésem, hogy van-e információja erről és ön szerint érdemes-e
megcsináltatni az üregvédelmet?
Üdvözlettel
Kászon György”
Adott tehát a modell, az évjárat és az aggodalom is. Na de, hogy jogos-e, azt Csik válaszolja meg pár mondatban.
Üdv Gyuri!
Az ismerős jól tudja, hogy a régebbi Hondák erősen rozsdásodnak, csak kisebb csúsztatással – ő a tíz-tizenöt évvel azelőttiekre gondolt. Már ha az “erősent” komolyan gondolta. A 2013-as Civic-ek nem rosszabbak a japán átlagnál, amiből az alig rohadni képes Toyoták kilógnak felfelé, a súlyosan korrózióra hajlamos Mazdák lefelé. De ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne potenciális rozsdacsapda tízévesen, pláne ha mondjuk, Ausztriából, Németországból, Svájból érkezett az autó, mely országokban pokolian sóznak és van is miért.
A korrózió áldozatául gyakran a hátsó sárvédők első éle, hátsó küszöbvég esik, ha ott bármiféle rügyezést látsz, odabent már dühöng az odixáció és feltehetőleg az üregben sok a felgyülemlett sár is.
Az üregvédelem megcsináltatására mindig ugyanaz a válaszom. Ha valaki komolyan gondolja, hogy hosszú éveken át megtartaná az autót, vagy rövid ideig tartja ugyan, de jót akar egy leendő szimpatikus vevőnek, akkor mindenképpen. A korrózióvédelem valamikor a kilencvenes évek közepén volt a legjobb, de akkor is az európai autók körében (Golf IV-es, Peugeot 206 és társaik), s leszámítva a Mercedest, amely pechjére egy biológiailag teszteletlen vizes bázisú alapozót használt az autóihoz nagyjából 1995-től a kétezres évek elejéig. De azóta minden gyártó rájött, hogy felesleges örök életre autót gyártani, mert a) kell a nyereség; b) mert műszakilag sokszor előbb válik gazdaságilag fenntarthatatlanná az autó, mint a korrózió miatt. Tehát ma már alig van az autókban rendes üregvédelem, sőt, gyakran teljesen hiányzik, s mivel az autó minden esetben az üregek felől, belülről rohad szét, ezért el is pusztulnak.
Amit érdemes tudnod: egy korszerű üregvédelem nem olcsó dolog, mert a) egy alapos átmosás után ki kell szárítani az autó üregeit (idő), b) érteni kell az autó üregszerkezetéhez, hogy mindenhová sikerüljön bejuttatni az anyagot, c) spéci, modern üregvédő anyagok (Mike Sanders zsír, FluidFilm, Berner vax), speciális, termoszos, egyedi csőrös pisztolyok kellenek, d) koszos munka. Számolj kétszázezer forinttal egy autóra – és a fölött.
Az amatőrök, vagy nem arra szakosodott cégek által végzett munka során sokszor pont a legkritikusabb helyekre nem jut üregvédő, az elavult szemléletű szakik pedig még mindig hisznek a festék-alapú szerekben, sőt, egyesek még a fáradt olajas felöntésben is. Ha csináltatod, szánd rá a pénzt.
Sok sikert!
Csik
Ha már rászánod magad, akkor érdemes alapos munkát végez(tet)ni !
Amikor két éve én a saját autómnak megcsináltattam, többet megnéztem, nagyon profinak tűnőt is és úgy választottam. Érdemes beszélgetni, hogy hogyan is végzik, mit szerelnek le, mivel kezelik az autót, mennyi időt szánnak az egyes fázisokra.
Így esett ki nálam gyárinak tűnő megoldás a rostán.
Miután megnéztem, hogy hogyan végzik a műveletet, én a CVH -ás megoldás mellett döntöttem. (Remélem ez nem reklám, szerintem, csak vélemény.)
Szóval, olyat válassz, aki alapos munkát végez és el tudja érthetően mondani, hogy mit csinálnak, ráadásul nem 2 óra alatt végzik el munkát.