A vasúti átjáró kimondottan veszélyes üzem, ezt illik figyelembe venni és az átlagnál jobban figyelni a fényjelzésre. Ha pedig mégis olyan felelőtlen valaki, hogy azt benézve rácsukódik a sorompó, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy ideje megkarcolni a kocsit a sorompó áttörésével…
A vasúti átjáró a legveszélyesebb helyzet, amivel autós találkozhat. Itt nem tudunk elsőbbséget érvényesíteni (mert hát nincs) és arra sem számíthatunk, hogy majd egy satufék, kormányelrántás és némi szitkozódás a mozdonyvezetőtől megoldja a problémát, mert bizony egy vasúti szerelvény fékútja nagyjából a mennyország és a pokol között van félúton (ki éppen hova), ha pedig ez nem lenne elég, az a fránya vonat bizony természetes körülmények között kötött pályán halad. Ezért is érthetetlen, hogy vannak még, akik a síneken ragadnak, mert figyelmen kívül hagyják a fénysorompó jelzését.
Viszont ha már voltunk ilyen idióták, és tényleg ránk csukódott mindkét oldalról a sorompó, akkor ideje elkezdeni mérlegelni a helyzetet. Vajon ott hagyjuk a vonat előtt a kocsit, ezzel jobb esetben csak azt, rosszabb esetben (kisiklás) a vonaton tartózkodókat is a pusztulásba küldve, vagy elhatározzuk, hogy ideje megszerezni az első karosszéria karcolást és törött fényszóró élményét, azaz áttörjük a sorompót. Esetünkben sajnos a tétovázás odáig jutott (vezető cserével együtt), hogy a vonat odaért az átkelőhöz és nem kímélt semmit, ami az útjába került. A terv valószínűleg az volt, hogy majd hosszába fordulva elfér a vonat a kocsi mellett, de hát valljuk be, ez az ötlet már a megszületésekor halott volt…
