Olvasónk egy igencsak nehéz, de nemes projektbe kezdett bele, azaz meg szeretné menteni nagypapája korábban használt 125p-jét. Korrekt módon le is írta, hogy mire jutott eddig, így Csik könnyedén szolgálhatott ebben az esetben egy igencsak mélyreható elemzéssel.
Sokszor az ember nem is gondolja, hogy egyszer veteránozni fog, aztán valami mégis bekattan. Megtetszik egy bizonyos modell hangulata vagy családi emlékek aktiválódnak. Esetleg mindkettő. Olvasónk is valami hasonló sztoriba keveredett, amit le is írt nekünk. Köszönjük!
“Kedves Speedzone csapat,
Valamikor több évvel ezelőtt, már cseréltem pár e-mailt a Vályi Istvánnal ezen autóról, amiről itt és most újra írnék.
Volt olyan gondolatom, hogy körbe írom az egészet a könnyebb – bár Ti ebben éltek, ez közben eszembe jutott – megértés végett. Végül is igyekszem röviden megírni miért is írok.
Az alapján kérésetekre hosszabban is megírom (vagy elmondhatom, amennyiben útjaink keresztezni tudják egymást).
Autóról írok.
Igen, a Nagyapámé volt. Igen, garázsban is tartotta és többnyire templomba jártak vele és néha hozzánk, vagy amíg élt, a Déd Nagymamámhoz csavarogtak vele.
Nem, nem Mercedes, Maserati vagy BMW.
Nem. Igaz, ami igaz, párszor már néztem rá úgy, hogy Olasz tervezésű autót kedvelve a Papa választhatott volna Maseratit… de nem azt választott. Ennyi. Igyekszem azzal főzni, ami van.
Szóval ez egy Polski Fiat 125p, 1.5 literes motorral 1987-es (ez már a második a ‘75-öst Édesapám még gyerek koromban eladta, igen, lett helyette egy Fiat Croma, 2.5 tdi).
Vezettem már pár autót valamennyire érdekelnek is. A Polskival megvan a közös múltunk, sajnos volt egy kicsi “lyuk” vagy “hézag” is.
Na akkor Édesapám “lerúgta” kissé.
Vagy 5 éve zaklatom, hogy adja oda a kulcsot és rendbe rakatom. Igen, olyan 5 évbe telt mire meglátta bennem, hogy csak lesz belőle valami jó is és már nem a Legóval játszó pöcsös vagyok a szobában.
Soron kívüli információ:
(Néha még mostanában is előkerül a Lego, vannak gyerekeim is igen. És a Lego szerintem baromi jó játék.)
Szóval kis keresgélés után találtam egy szerelőt, aki vállalta, hogy rendbe rakja.
Nekem is voltak nagy álmaim, fa kormány, elektromos ablak emelő, hang változtatású kipufogó, átszabott ülések… a YouTube és a Google keresések fertőzőek…
Aztán beleért a kezem a bilibe…kaptam árajánlatot.
Igen, pár hétig számolgattam, volt tétel kihúzva a listából.
Lassan elkészül.
Igen, nagyszerű és most ki és mit kezdjen vele…?… Talán adhat némi tapasztalatot másoknak is. Kivesszük a Nagypapa autóját a garázsból és varázsoljuk újjá.
Ahol lakom nincs hozzá garázsom, hogy én babráljam. Nem, bérelni sem, mert itt drágábbak ezek a témák.
És igen, gyenge kifogás, de két lányom van és feleségem, akivel igyekszünk jó kapcsolatban lenni, amihez az is kell, hogy együtt is töltünk időt.
És még nem vagyok az a nagy szerelő mester. Építeni tudok kicsit.
Nagyon tetszik ahogy a Csikós Úr újra építi az autóit. Nálam volt egy összeg, aminél feljebb nem akartam menni ezzel az autóval.
Így alakul, ahogy alakul. Az egyeztetések alapján így is frankó lesz.
A linkben szereplő autóhoz kicsit hasonló és nincs fa kormány, csavarjaira szedés és teljes karosszériára és műszaki újra építés és fejlesztés.
Amit adni fog, a lányaim, bármilyen autóval is mentünk szüleimhez hétvégére és elhangzott a kérdés, hogy mivel látogassuk meg a Déd Mamájukat, vagy mivel menjünk egyet csavarogni kicsit, fagyizni, akkor egy öntetűen a Polski-t választották. Szóval ezek a körök kicsit bővebbek lesznek és élvezetesebbek lesznek a kipufogó kolompálása nélkül 😉😃🤘👍
A link: https://youtu.be/TGvbmXc3W6g?si=zy4cSSNfw8J6tdw4
A képekről:
Érdekességnek beszúrtam két képet is az útról a szerelőhöz. Hogy máshogy, mint saját keréken ment. Okés-okés a Balatonon átvitte a komp. Baromi jó kirándulás volt. Az utolsó 20 km-en még ☝️ az óra szerint 110 km/h-val is csavart határozottan.
Köszönöm türelmetek, hogy végig olvastátok fenti soraim. Köszönöm a rá szánt időtök. Köszönöm bármilyen nemű válaszotok.
Üdvözlettel,
Bálint
Ú.i.: És meglátjuk, hogy alakul majd tovább, mert arra rájöttem, hogy vannak dolgok még ebben a baromi gyors világnak mondott világban, szóval vannak dolgok, amiknek meg kell adni az időt.”
Eddig is szép a sztori, de nemsokára érkezett a következő levél, azaz Bálint megint lépett pár lépést előre.
“Kedves Speedzone Csapat,
A hét utolsó napjaiban arról írt a szerelő, hogy 15-16-17-én átadja az autót javítás után.
Vannak feladatok, amiket nem kértem, hogy javítson, mert azon tételekért már nem akartam fizetni. Arra az elhatározásra jutottam, hogy nekem is el kell kezdenem ezt-azt javítani rajt. (Pl.: ablak emelő mechanika tisztítása, bejáratása…)
Az ülések újra készítése, frissítése az árajánlatba be sem került. Csak a mechanikai javítások összegének mértéke kb. háromszorosa volt azon összegnek, amit egész autó felújítására akartam szánni… van ez így. Menet közben tanulok típus vagyok. (Akkor is, ha előtte olvasok, tájékozódom a témáról.)
Szóval érdeklődve várom az átvételt – friss műszaki vizsgát követően – és a haza utat.
Nem, nem volt szerelő közelebb, aki vállalta volna… Bárdudvarnokra – Kaposvártól 10 km-re lévő település – viszem vissza Édesapám garázsába Nyúlról, ahol elvállalták a javítását. (Anno a Nagyapám is Győrben vette át újonnan, lyukas üzemanyag tartájjal, amit Apu – a nekem előadott történet szerint – ideiglenesen rágógumi segítségével ragasztott be.)
Érdeklődve várom, hogy milyen szintre, hogy változtatta az autót ez a javítás?!
Új kuplung, új vezérműlánc, motor beállítás, fék rendszer javítása, futó- és kormánymű javítása beállítása, hogy pár dolgot említsek a listából. És persze új gumik a kerekekre.
Nyilván csodák nincsenek, de annak fogom megélni, mert nekem baromi jó lesz.
És értem azt is, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki a Nagypapa autót reszelgeti. Ráadásul nem is tip-topra, az azért szerintem túlzás is. Akkor sem volt tip-top, amikor átvették új korában… 😉😃
Köszönöm, hogy elolvastátok fenti soraimat ismét.
Üdvözlettel
Bálint”
Eddig sem álltunk rosszul karakterekkel, de akkor most jöjjön Csik!
Szia Bálint!
Jópofa, hogy egy ennyire rokon autóról írsz, mint amit egy éven át szereltem, szinte sejtem, miken mész keresztül – bár nekem karosszéria- és kárpitosmunka nem kellett.
Az első teendő ilyenkor – be kell iratkoznod a Polski-Fiat facebook csoportba, lehet, hogy érdemes megfontolod a klubtagságot is. A szociális háló egy öreg autónál megfizethetetlen kincs.
A nosztalgia csúnya manipulátor – mélyen bele tudja vinni az embert olyan költekezésbe, időpocsékolásba és komplikált helyzetekbe, amilyenekbe soha nem került volna különben. Viszont a folyamat végén nagyon édes a gyümölcs, olyan édes, amilyet máshol nem kapsz. De ahhoz, hogy megkapd, végig kell menni a teljes érlelési processzen.
Egy ilyen egyszerű autónál a legnagyobb baj mindig a karosszéria a) megmentése, b) megóvása. Mert a legjobb karosszéria az, amit a gyárban frissen, új lemezekből összehegesztettek, ez igaz volt még a nagypókra is. Ha bárki utána hegesztgetni, turkálni, flexelni, tömítgetni kezdi, általában rosszabb lesz a végeredmény (azaz a javítás után sokkal hamarább hervadásnak indul) a bódé, mint előtte. Ha a gyári bódé három-öt év alatt alaposan el tudott rohadni, akkor számolj utána, mennyi időd van élvezni az autót egy átlagos lakatolás után. Ezért van az, hogy a friss és álmodozó veteránosok megörökölnek egy viszonylag jól megmaradt autót, ami annak köszönheti a fennmaradását hozzá képest ezerszer több elporladt társával szemben, hogy nem kapott esőt. Sót. Sarat. Ultraibolyát.
A szeretet nem óv meg egy autót az elporladástól. Ami megóvja, az a gondos lakatosmunka, amelynél a rétegek rendje olyan, hogy nem marad bent sok sár, por, egyéb, mert a víz bejut, az megtalálja az útját, s megvannak a kifolyók is, hogy a víz angolosan távozhasson. Ha ottmarad, szétrohad minden. Nem elég ennyi, az üregekbe üregvédelem kell. Nem szabad fáradtolajat belocsolni, mert azt a motor kipufogógázai (kartergáz – ugyanaz) savassá tették, a sima olaj túl híg és kifolyik, ráadásul nem jut be a rejtett helyekre. Modern védelem kell, benzin hígan, 140 fokon spéci pisztollyal befújt, majd odabent megszilárduló Mike Sanders zsír, hasonló tulajdonságokkal bíró FluidFilm – valami, ami nem festék vagy kátrány alapú. Ezek túlhaladott szerek. A vax azért nem jó, mert az igazán jól csak friss lemezre tapad, egy Polski pedig nem ér meg egy olyan szintű (5-10 milliós) lakatolást, hogy mindenhol friss lemez legyen benne. Fogadd el, hogy lehet ugyan szép a karosszéria kívülről, de mindig ott marad a legtovább szép, az üregeidben viszont dúl a korrózió. Ez nem baj, az acéllemez sokáig bírja, de nem árt lelassítani, ehhez kell elszigetelni a víztől. Mondom, üregvédelem. Mindennél fontosabb. Pláne, ha az autóval kint akarsz mászkálni, a földi környezetben. Száraz garázsban elég sokáig bírja egy normál autó is. Csak nem szabad kivinni.
Nagyon fontos a garázs, de minimum egy sátor, amelynek az alja körben szellőzött, hogy ki tudjon száradni. Az UV a festéke porózussá, repedtté teszi, onnantól lelkesen csámcsog az oxid, a műszerfalat, gumiszigeteléseket, műanyagokat felhabzsolja. A nap borzasztó sokat árt az autónak – a műszerfalat, hátsó ülés tetejét minimum takarni kell, de glicerinnel (nem szilikonnal!) a gumikat érdemes gyakran ápolni.
Tegyük fel, hogy megmentetted az autó karosszériáját, kilakatolva, lefényezve, üregvédve, gumik lekenve, bent áll a garázsban. Most már nem fáj, ha elmentek valahová két napra, és éjjel hallot, ahogy az eső tombol a lemezeken. Ki fogja bírni, nem fog sokat ártani neki. Persze ezt nem jó, ha az év napjainak többségében megtenni, de egy-két hétnyi eső nem pusztít el egy jól felkészített veteránt.
Ha nincs garázs, lényegében a szemétbe dobod az autó, csak a kézmozdulaton lassítasz kicsit. Ezt senki nem szokta elhinni, aki két-három éve veteránozik, nem akarja elhinni, aki öt-tíz éve veteránozik, utána bevérzett orral vagy távozik a műfajból, mert feladja a küzdelmet (“a krva rozsdával…”), vagy elkezdi komolyan venni a dolgot.
Lakatos kevés van. Jó és szintet tartani tudó, az autót a képességeinél jobban nem szétcincáló, majd a gyári állapotot a mély rétegekben is szorgalmasan visszaállító lakatos még kevesebb. Az olcsó lakatos valamit nem tud, valamit elcsal, elhanyagol, mert enni, fűteni, lakni, ruházkodni mindenkinek kell, és a legkisebb faluban is el kell kérni a legképzetlenebb sufniműhelyben az 5000 forintos órabért, ami Budapesten, egy jól felszerelt, garanciát vállaló, szervezett és kiszámítható időkre dolgozó műhelyben, ahol gondolkodnak is, elérheti a 20 ezer forintot. Két küszöb levétele, felhegesztése, az utángyártott elem kötelező igazítása a legszerencsésebb esetben is 10 óra, de ha a gócoknál gond van (és mindig van), a belső küszöbnél is javítani kell, ha nincs javítóelem, akkor elmehet 100-150 órába is egy rendes javítás. És ott a négy doblemez, a csomagtér- és az utastérpadló, a szélvédőkeret, az ajtók alja, az A oszlop, a B oszlop, a tűzfal… És ekkor még csak a szokásos gócpontokat mondtam. A legolcsóbb lakatossal, rosszul, foltok felhányásával elvégzett munka az, amit öt év múlva újra fogsz kezdeni, vagy hagyod elporladni az autót, és még ez is, egy enyhén csipálló karosszériánál (a csipa mindig tízszer, hússzor nagyobb foltot követel) minimum 30-50 óra lesz. Csak szorzás kérdése meg hogy mennyire akarod kizsákmányolni az öreg nyugdíjast. Vagy lenyírod a kertet, megcsinálod a tetőt, ő meg ellakatolja az autódat – van olyan is, hogy kalákamunka, de Budapesten az ilyet nehéz, tehát ehhez nem tudok hozzászólni.
A festék is… Lehet vasprimerrel lekenni, olcsó füllerrel megszórni, nagyjából becsiszolni, egykomponensűvel lefesteni – a végeredmény egy fél-egy évig talán csillogó, már frissében is kicsit csináltnak látszó, két éven belül pedig rémálommá váló festés lesz.
Jó szakember kell, jó anyagok kellenek, mert az autót szétszedni, lakatoláshoz, festéshez felkészíteni nagy összeg, nagy nekifutás, az ember nem akarja háromévente a tortúrát. Inkább egyszer jól. Megéri.
Tehát ezért drága.
Ha neked nem kellett lakatoltatnod, pláne egy ennyi idős Polskit, akkor óriási mázlid van. Becsüld meg, hogy megmaradt az autó, és azonnal adj neki üregvédelmet, biztosíts neki garázst. Máskülönben a szemed láttára fog elporladni, a vártnál is gyorsabban.
Ne nyálazzunk a kasznin ennyit, mert remélem, a te Polskid tényleg jó állapotú.
Mechanika.
A fékfolyadék higroszkopikus, minimum négyévente le kellene cserélni az egészet, Ausztriában a vizsgán mérik, ott ha jól tudom, kétévente ki kell cserélni. Amikor megszívja magát nedvességgel, mindent rohasztani kezd – fő, és munkahengerek belsejét, de eltaknyasítja a gumialkatrészeket. Belülről indul a korrózió, de ha a porvédők szakadtak a munkahengereken, akkor kívülről is. Nem hinném, hogy ezen a Polskin az elmúlt tíz évben volt fékfolyadék-csere, szerintem huszonöt éve sem talán. Nemcsoda, hogy berohadt. Csoda, ha nem kell négy új féknyereg és egy új fékfőhenger. És kuplunghengerek. Ha ezek rosszak, nemcsak az a baj, hogy az autó esetleg megállíthatatlanná válik, hanem az is, hogy a betétek nem jönnek vissza a tárcsáktól, a fékek folyamatosan szorulnak. Ilyenkor nő a fogyasztás, lomhább lesz az autó, csökken a végsebesség, melegednek a kerékagyak, még a zsír is kiolvadhat a csapágyakból, akkor meg már csapágyakat is cserélni kell. Jobb elébe menni a dolognak.
A kipufogót zabálták a Polákok, az is általában kell.
Az anyagminőség nem volt olyan, mint a Fiat eredeti, sok minden puhább, kevésbé edzett, rosszabb tűrésű. Nem minden, a gyűrűk, főtengelyek annyira jellemzően nem voltak rosszak, de a láncok hamar nyúltak – hál’istennek a nyomórudasság miatt ez egy rövid lánc, olcsó.
A kárpit – naja, abban ülsz, azt látod állandóan, az adja a dolog ízét. Az meg kell csinálni, nincs menekvés, mert ha szakadt, ha leült, kinyúlt, koszos, akkor egyfolytában egy nyomortelepben érzed magad. Örülök, hogy nem tuningolod rommá kormánnyal, üléssel, egyebekkel, mert az öreg autóban kicsit pont az a jó, hogy béna – tekered az ablakot, máshogy keresel fogást a nagy és szervótlan kormányon (a kicsivel általában még buta is lesz a kormányzás, nem véletlenül méretezték akkorára a mérnökök), a motoros ablakemelő ordít, mind művirág a Gundel asztalán. Volt egyfajta egységes lengyel stílusa a modelfrissített Polskinak is. Szerintem lehet tuningolni, a lengyel csávó egész ízlésesen csinálta (bár a hátsó lökhárítója pocsékul áll), de akkor kell neki némi csüccs, ízléses kerék (ami nem ér a kaszniba), egy jó fény… És belül nehéz a lázmérős műszerrel és a lengyel műanyagokkal mit kezdeni, egy torinói Fiat fordszámmérős műszerfalának belefaragása talán a legjobb út. De az már komoly beavatkozás, ráadásul az én nézeteim szerint öli az időutazó gépet. De tudom, elfogadom, s másnál tetszik is sokszor, hogy sokan fejlesztenek. Ez ma benne van a levegőben.
Pont a kuplungot, vezérműláncot, fékeket (de ezt letagadom) egy hozzáértő haverral ti is meg tudnátok javítani, szerintem ilyen dolgok házi javításán óriási pénzeket lehet spórolni. Fázisonként hívj át valami hozzáértőt, hogy amíg beletanulsz, ne kövess el szarvashibákat, s ne legyen életveszélyes a végtermék, de ezeket meg tudod oldani. Ez a Lego. A karosszéria, a fényezés, a kárpitozás az nem Lego. Azt érdemes kiadni, bár van, aki még annak is nekilát. Angol egyetemi professzor is, tudom, látom.
Én azt mondom:
1) karosszériát hozd épre, konzerváld és óvd meg, onnantól minden van
2) szerelj bátran, szerencsére a Polskihoz nem lehetetlen cuccokat beszerezni, az olasz autók könnyen szerelhetők (volt önkritikájuk…)
3) ha eredetiben hagyod, pénzt is fog érni, a lengyeleknél látjuk, hogy a Warszawák elfogytak, innen viszik a maradékot, a kombi Polskikért heroin árat adnak, de egy szép limó 125-ös is ér pár milliót. Nem dobod ki a pénzed, bár hülyeség azt gondolni, hogy vagyonokat fog érni tíz év múlva, mert akkor már nem lesz a nosztalgia középpontjában, ott majd az Astra G-k lesznek. Igazából már most sincs… Ez nem baj, annál érdekesebb az íze a modern autókhoz képest. És ha jó, azért egy Polákkal igen faszát lehet autózni, van fék, van motor, ami akar is, van egy (Zsiga alkatrészekből javítható) egész jó váltód, kényelmes rugózásod…
Jó lesz az 😀
És nagyon sok sikert kívánok.
Csik
(a képek különböző évjáratú modelleket ábrázolnak)
