Ha valakit ma a gyorshajtásról kérdezünk, akkor minden bizonnyal két dolog fog eszébe jutni: bírság, és hogy elveszik a jogosítványt nagyon sok időre, és utána mehet az utánképzés. Azonban ettől sokkal árnyaltabb a kép, ha utánanézünk annak, hogy milyen szabályok vonatkoznak azt úgynevezett gyorshajtással kapcsolatos szabálysértésekre, szabályszegésekre.
Objektív felelősség
A közlekedők többség minden bizonnyal hallott már az objektív felelősségről a gyorshajtással kapcsolatosan. Ez tömören annyit jelent: a szabálysértő személyének nincs jelentősége, kizárólag a szabálysértést elkövető gépkocsi rendszáma (hatósági jelzése) és ezt a gépkocsit üzemben tartó vagy ezen gépkocsi tulajdonosa a lényeges. Ha valaki gyorsan hajt, akkor a rendszám alapján vagy az üzembentartó kapja a csekket a gyorshajtásról vagy a gépkocsi tulajdonosa.
Ha meg akarjuk érteni az objektív felelősséggel kapcsolatos szabályokat, akkor mindenképpen érdemes egy kicsit visszatekinteni a múltba, hogy hogyan lett ez a jogintézmény a magyar jogrendszer része.
Az objektív felelősség jogintézményére már az 1990-es években lett volna igény, azonban nem volt olyan kormány, amely bevezette volna. Mert egy ilyen intézkedés bevezetése mindennek mondható, csak népszerűnek nem, így mindegyik kormány kerülgette a témát, de leginkább azt, hogy bevezesse. Azonban Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, amely azzal járt, hogy az egységesség miatt Magyarországnak már olyan elvárásoknak is meg kellett felelni, amely az Unió többi tagállamában már alapvető volt. Az Uniós jog gyakorlatilag arra kéztette az éppen aktuális kormányt, hogy meg kell teremteni az objektív felelősség jogintézményét, ugyanis az Unió egyik kielemelt kérdése, hogy javítani kell a közlekedésbiztonságot.
Elsőnek igazán 2007-ben lehetett hallani közvetetten az objektív felelősségről, amikor is az akkori kormányfő parlamenti beszédében meghirdette a „zéró tolerancia a közlekedésbiztoságban” című programját. A program meghirdetésének kulcsgondolata a következő: „Magyarországon évente mintegy 1200 ember hal meg közlekedési balesetben, és vagy 30 ezer megsérül.” Mindeközben egyébként 100 ezer gyorshajtóról úgy küld ki a rendőrség értesítést, hogy az autók üzemben tartója és tulajdonosa meghúzza a vállát, azt mondja: nem tudom ki vezette, viszontlátásra. Azt gondoljuk, hogy ez nincsen rendjén.”
Mint a felszólalásból kiolvasható, azért kívánták bevezetni az objektív felelősséget, mert a szabálysértési felelősségre vonás nagyon sok esetben büntetlen maradt az elkövetők ismeretlen volta miatt. Vagyis, ha akkor valaki gyorsan hajtott és a rendőrség a gyorshajtást elkövető gépkocsi rendszáma szerinti tulajdonosnak elküldte azt az okiratot, hogy nyilatkozzon a gépkocsi tulajdonosa, hogy a szabálysértés időpontjában ki vezette a járművet, akkor elég volt csak annyit visszaírni a rendőségnek, hogy közeli hozzátartozó vezette. Így szabálysértési elkövető hiányában megszüntetésre került a szabálysértési eljárás.
Mindezekre tekintettel 2008. év május hónap 01. napján bevezetésre került az objektív felelősség: vagyis teljesen mindegy ki a gyorshajtó, szabálysértést elkövető, vagy a gépkocsit tulajdonosa, vagy az üzemben tartója fogja megkapni a bírságot. Technikailag a bevezetés azt jelentette, hogy módosításra került a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény. A módosítással akkor a következő szabálysértéseket vonták az objektív felelősség hatálya alá: a megengedett legnagyobb sebesség túllépésére, a vasúti átjárón áthaladásra, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, megállásra, várakozásra, az autópálya leállósávjának igénybevételére, a behajtási tilalomra, kötelező haladási irányra, a természet védelmére vonatkozó szabályok megsértése. Ezen szabályok megsértése esetén 30.000,- Ft-tól 300.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni a gépjármű üzemben tartójával vagy tulajdonosával szemben. Zárójel: a fenti szabálysértések néhány szabálysértéssel egészültek csak ki a mai napig.
Ahhoz, hogy alkalmazni lehessen a közigazgatási bírságot, a fenti módosításon kívül még két kormányrendelet került megalkotásra, amely a konkrét szabálysértéseket tartalmazza, és a szabálysértések esetén kiszabható közigazgatási bírságok összegeit. A témánk szempontjából a 410/2007-es kormányrendelet az irányadó, ennek is az I. számú melléklete, ugyanis ez tartalmazza, hogy milyen sebességtúllépés esetén, milyen összegű bírságot kell kiszabni. Itt tényleg jelentősége van a kell szónak, ugyanis nincs mérlegelési lehetőség.
Gyorshajtás: bírság vagy büntetőpont? Vagy mindkettő? Vagy csak az egyik?
A gyorshajtások miatt kiszabott közigazgatási bírságok úgy kerülnek kiszabásra, hogy a gyorshajtó a rendőrség által nem kerül megállításra, vagyis csak rendszám alapján küldi ki a rendőrség a befizetendő csekket hol kisebb, hol nagyobb összeggel. Figyelemmel arra, hogy ilyen esetben az elkövető személye nem kerül vizsgálásra, értelemszerűen nincs lehetőség arra, hogy a rendőrség büntetőpontot szabjon ki a gyorshajtóval szemben, mert büntetőpontot csak természetes személy (értsd: ember, akinek van vezetői engedélye) részére lehet adni. Mindebből az következik, hogy ha téged a rendőrség gyorshajtás esetén nem állít meg, és csak közigazgatási bírságot kapsz, akkor abban biztos lehetsz, hogy büntetőpontot nem fogsz kapni.
Viszont: ha a rendőr a gyorshajtás után közvetlenül, fizikailag megállít, akkor a közigazgatási bírság mellé büntetőpontot is fogsz kapni. Hogy mennyi büntetőpontot írnak bele a pontgyűjtő kártyádra, azt a 236/2000-es kormányrendelet 1/A. mellékletében találod meg. Minimálisan 4, maximálisan 8 büntetőpontot kaphatsz gyorshajtásért.
Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a rendőri állomány száma sajnos évről évre egyre csak csökken, továbbá a sebességméréseket fix traffipax, és maximum egy ember végzi, így lényegében szerintem nem nagyon van olyan, hogy valaki gyorshajtásért büntetőpontot kap.
A büntetőpont rendszer részleteibe nem szeretnék belemenni, mert az egy másik cikk is lehetne, de a lényege az, hogy a kapott büntetőpontokat a központi nyilvántartásban nyilvántartják, és ha valaki eléri a 13-at, akkor a rendszer automatikusan küld egy értesítést, hogy a büntetőpontjainak a száma elérte a 13-at és tájékoztatja, hogy hogyan lehet csökkenteni. Ha viszont valaki eléri a 18 pontot vagy meghaladja, akkor visszavonják a vezetői engedélyét és utánképzésre kell mennie.
Dr. Keserű Imre- ügyvéd
