Napi 16 kilométer, néha egy hosszabb túra. Milyen autó legyen? Kérdezz-Felelek Extra

Lássuk, Csik hogyan látja ennek a felvetésnek a megoldását!

Üdv Bence!

Összefoglalom: az autód fő felhasználási területe a napi kétszeri, igen rövid utazás, évi tíz-húsz rövid távolsági úttal. Privát véleményem: efféle üzemre jelen pillanatban elvileg a konnektoros hibrid autó a legjobb, s még ha nincs is otthon hozzáférésed töltéshez, akkor is érdemes egy kicsit utánaszámolni, hogy valamelyik kedvezőbb árú töltőoszlopon mennyivel jössz ki olcsóbban a benzines/dízel megoldásnál.

Már csak azért is mondom ezt, mert rövid távú használat:

 1: a benzineseknél jelentős túlfogyasztással jár a megadott értékekhez képest, mert a benzin jó része a hideg belső motoralkatrészeken felborul, ettől fejreáll a sztöchiometria (azaz az ideális bezin/levegő keverékaránytól erősen eltér szegény keverékes üzembe). E jelenség kiküszöbölésére, hogy a lecsapódott és a munkavégzésben ezért szerepet nem kapó benzinmenniség ellenére is megmaradjon a keverék-arány, régen szívatót használtak az autók, de a befecskendező is hasonlót művel – túldúsítja a befecskendezett keveréket. Ettől keletkezik a túlfogyasztás, ráadásul – a hengerfalakról lemosott kenőolaj miatt – jelentősebb hengerkopással is számolni kell.

2. a modern dízeleknél a probléma, hogy az érzékeny kipufogógáz-kezelési rendszereik miatt nagyon nem szívlelik a gyakori rövid, hideg járatást.

3. a villanymotornál viszont azt látod, hogy szinte közömbös arra, milyen hőmérsékleten kell kifejtenie a hajtást.

Ergo: a konnektoros hibrid autó (PHEV), amely városban még télen is tud 35 kilométert, sokkal kevésbé megy tönkre, sokkal kevesebbet ereget, sokkal kedvezőbben fenntartható. De ha számodra nincs vonzó konnektoros hibrid a placcon, akkor maradjunk azoknál, amiket feldobtál. A sima hibrid, ami csak egy-két kilométert tud, ezt nem váltja ki. De térjünk át a te válaszottaidra.

Itt nem teljesen azonos méretű autókat vettél elő, mert a Mondeo és a Volvo középkategóriás, az Octavia csak egy erősen felhizlalt alsó-középkategóriás modell, igazából egy nyújtott Golf. Ott van még a Superb is, amit említettél – ott valóban a legnagyobb autót kapod a pénzedért, de annyival komplikáltabb, nehezebb az Octaviánál, hogy a fenntartási költségein már valószínűleg megérzed ezt, ráadásul nagy valószínűséggel csak öregebbet (nagyjából két évvel), többet futottat (az Octaviák ennyiért jellemzően még százezer kilométer alatt vannak, a Superbek viszont jóval fölötte) kapsz belőle ugyanannyiért, mint Octaviából. A Volvo ráadásul a többivel szemben prémium termék is. Az Octavia tehát a kívánatosság négyzeteinek rendszerébe tett pipákkal a legrosszabbul áll itt.

Hogy ennek ellenére közel azonos árban vannak e különböző kvalitású autók, rámutat arra, hogy az Octavia ebben a társaságban milyen jó termék. Széles a motorkínálata, fél mérettel alacsonyabb besorolása ellenére korántsem szűk, a csomagtartója pedig így is káprázatosan nagy.

Véleményem szerint a kidolgozása semmiben nem marad el a Mondeóétól. Tény, hogy a Volvo valamennyi közül a legotthonosabb és legigényesebb típus, igaz, az utasoknak, csomagoknak adott tér tekintetében az nincs magasabban az Octaviánál.

Ha nyersen fogalmazok: az Octavia megbízhatósági és tartóssági fronton hoz akkora előnyt – ezt sok-sok flottaüzemeltető igazolhatja -, ami kompenzálja a Mondeo nagyobb méretét, tágasságát, minimálisan jobb zajcsillapítását és talán rugózását is, s ami ellentételezi a Volvo általánosan szebb kidolgozottságát, komfortosabb futását, presztízsét.

Nem rosszak azok sem, de az Octavia legendásan jól üthető-vágható, még egy régebbi világ értékeit hordó modell.

Amennyiben a fentiekben leírt ellentételezés-csomag vonzó számodra, már csak a motoron kellene elgondolkoznunk. Ha figyelembe veszed (bár az e-mail címben szereplő doktorból nem tudom megmondani, hogy orvos doktor vagy-e, de ha igen, ez nyilván érdekel), hogy a benzines autók kipufogógáza a nitrogén-oxidok hiánya és a szerényebb részecske-kibocsátás miatt kevesebb rákkeltő anyagot tartalmaz, ezért a sok városi használatnál egy ilyennel jobban óvod polgártársaid egészségét, akkor egy benzines TSI-t kellene választanod. Ha így teszel, inkább a nagyobb kétliterest vegyed, élvezni fogod a megkapott lóerőket és newtonmétereket, de ha kíméletes vagy, az is tud takarékos lenni, ráadásul kevésbé problémás, mint a többet dolgozó, a turbófeltöltésre jobban építő másfeles.

Az Octavia legendásan jól teljesítő, tartós motorjai azonban a dízelek. Nem kell azt hinni, hogy ezek minden gázadásra egy fél kerületet tüdőszanatóriumba küldenek, mert már mind részecskeszűrös, agyonkatalizált motor, de a statisztikák és mérések szerint a kipufogógázaik azért jobban károsítják az emberek szervezetét. A működési elvük és a kipifogógáz-mérő szabványok ismeretében pedig nem túl merész azt is kijelenteni, hogy a ma mérteknél és mérhetőknél még nagyobb kárt is okoznak, mert akkora részecskéket bocsátanak ki, amelyeket csak elektronmikroszkóppal lehetne kimutatni, ám az emberi szervezet ettől még érzékeny rájuk. Ha vigasztal – sokkal jobb hatékonyságuk miatt ezek az autók viszont jóval kevésbé melegítik a légkört, kevesebb szén-dioxidot is bocsátanak ki (üvegházhatás!), mint a benzinesek, tehát az általános felmelegedéshez kevésbé járulnak hozzá. Egy-egy az emissziós meccs aránya.

Viszont a dízel javára szól a csekélyebb fogyasztás, a nagyobb fokú megbízhatóság, a hosszú áttételezés miatt pedig autópályán kényelmesebb vele a közlekedés. A kétliteres az extra jó hírű motor, ennyit még hozzáteszek, hogy könnyebben irányba állítsalak.

Eldönteni nem fogom helyetted a kérdést, de itt az alapkészlet a döntéshozatalhoz.

Sok sikert!

Csikós Zsolt