Olvastár

Gondnok úr, pénz nem számít! – Mercedes EQS SUV 580 4MATIC teszt

Brutális összegről kell lemondania annak, aki egy EQS SUV vásárlására adja a fejét. Na de vajon a Mercedes legnagyobb elektromos SUV-ja tényleg lehozza ezért cserébe a csillagokat is az égről?

 

Az elmúlt évek bátran mondhatjuk, hogy az autóipar teljes megváltozásáról szólt. Minden történés és minden trend komoly mértékben drágította az autózást. Gyárleállások és alkatrészhiány? A készlethiány elkezdte felfelé tolni a használt piacot, amit követtek valamilyen szinten a gyártók is. SUV mánia? A nagyobb értelemszerűen drágább is. Kényszerű villanyosítás? A technológia egyelőre jóval drágább még, mint a hagyományos hajtásrendszerek, így értelemszerűen ez is felfelé mozdítja azt a bizonyos lécet. És akkor még a forint óceánokat megszégyenítő hullámzásáról nem is beszéltünk.

Az 580-as jelenleg a legdrágább változat az alap palettán. A Maybach kivitel pár nappal ezelőtt mutatkozott be, AMG pedig nem lesz belőle.

Na de, miért is beszél erről az ember egy teszt elején? Mert fontos megérteni, hogy alapjaiban alakul át a szemlélet az autóiparban, így nem igazán szabadna felháborodni azon, hogy 75 millió forintos árcédulával rendelkezik mai tesztünk alanya. Ehhez hozzá tartozik, hogy a Mercedes státusszimbólum már egy jó ideje, ráadásul a németek gőzerővel igyekeznek a prémium kategóriából eljutni a luxus világáig. Ezt kommunikálják az árazásokkal, az új fejlesztési irányokkal, és erre igyekeznek minél inkább felhívni a figyelmet az ügyfélkiszolgálással is. De honnan is tudhatna egy újságíró arról, hogy milyen érzés átvenni egy újonnan vásárolt méregdrága autót? Onnan, hogy megmutatták.

Nem csak szépek, okosak is a fényszórók. Képesek például emblémákat vetíteni és sávot felrajzolni előttünk.

Amikor az ember tesztautóért megy, akkor általában be van lőve egy idősáv, amikor lehet érte menni. „A kocsi itt van, lehetőleg akkor gyertek, amikor még nyitva vagyunk” hozzáállás a jellemző, de ebben az esetben a Mercedes megírta, hogy pontosan 10-re menjek a kocsiért. Pontosan 10-re? De miért? Csodálkoztam, majd a forgalom miatt mégis elegánsan késve érkeztem meg a Pappas Auto telephelyére, ahol a nagyon kedves kollegina elmagyarázta, hogy csak egy órára szabad az átadó, addig kell ezt lebonyolítanunk. Egy óra? Általában egy átadás 10-15 perc.

Hol a tesztautó? Még a lepel alatt!

Na de, nem a Mercedesnél, ahol éppen most dolgozták ki az új átadó ceremóniákat, amit minden újságírónak nagyon szívesen demonstrálnak. Egy hangulatos, félhomályos, szépen berendezett teremben már ott állt a letakart tesztautó, majd nem sokkal később elindult a zene, elkezdtek villogni a fények, a leplet pedig nem egy értékesítő cibálta le a kocsiról, hanem egy robotkar húzta fel a plafonba lassan és elegánsan. Ez tényleg egy showműsor, ami egyeseknek túlzó lehet, de hát a luxus világában mi nem az? Én személy szerint értékelném ezt a fajta odafigyelést, ha már kifizettem két lakás árát egy autóért.

De, szálljunk vissza a realitás talajára, ott áll előttem a 75 milliós tesztautó (induló ár 52 millió forint), egy Mercedes EQS SUV 580, melynek a méretei miatt van egy határozott kiállása, de akárhogy hunyorgok, nem látom benne azt a megjelenést, hogy majd pont ezért az autóért fog összefutni a fél kerület, hogy lefotózzák és irigykedjenek. Sokan talán nem is fogják sejteni, hogy mennyibe kerül. Persze, látszik rajta, hogy Mercedes, de egyébként kinézetre egy tipikus mai SUV, amiből lassan annyi van a piacon, hogy már egybefolyik a kép az átlag nézelődőnek.

A hasmagasság pár centit emelhető, ha a helyzet megkívánja. Ha gyakran járunk olyan helyen, ahol szükséges, akkor a GPS alapján megjegyzi azt a helyet az autó és teljesen automatikusan emeli ki magát.

Persze, aztán ott vannak a jellegzetes részletek, amiken mégis megakad az ember szeme. Az EQ modellekre jellemző, hűtőmaszkot helyettesítő fekete betét értelemszerűen gigantikus, egymagában már túlzottan nagy és unalmas felületet alkotna. Mit tesz ilyenkor a gyártó? Feldobja valamivel. Ebben az esetben sok-sok kis apró csillagocskával, ami van, akinek tetszik és persze van olyan is, akinek nem. Szubjektív, de legalább a bevezetőben feltett kérdésre itt a válasz is. Lehozza tehát az EQS SUV neked a csillagokat is az égről? Persze, ott van mind az elején!

A vitatott részlet. Sokak szerint bazári, mások szerint pedig finom kis apróság a sok-sok csillagocska.

Finom kis részlet, hogy a kilincs a karosszériából bújik ki. Nem kell hozzá gombokat nyomkodni, elég csak megközelíteni a kocsit a kulccsal a zsebünkben, és már pattannak is ki a helyükről, éjszaka fényárral borítva be a nyitóalkalmatosság környezetét. Fájó pont viszont, hogy bár a kilincsek elektromos mozgatást kaptak, a soft-close ajtónyitó már nem fért bele a repertoárba. Az EQS SUV méretes ajtajait bizony nem húzza be elegánsan az elektronika, pont úgy kell erőt kifejtve becsukni őket, ahogy az átlag halandók csinálják már több mint 100 éve.

Fejedelmi a helykínálat a második üléssorban, a fotelek természetesen teljesen elektromos mozgatást kaptak.

A külső tehát visszafogott, ami miatt egyértelműen nem az utca emberének vesz az ember ilyen autót. A belső térbe érve azonban azonnal megváltozik a helyzet. Itt már látszik, hogy nem egy tömegcuccról van szó. Nem csak hihetetlenül nagy a tér, ami kényelmessé teszi a 7 üléses elrendezést is, hanem sok-sok részlet arról árulkodik, hogy tényleg törődtek a belső megalkotásával a németek.

Alapból 645 literes a csomagtér. A harmadik üléssor viszont annyit elvesz belőle felhajtott állapotban, hogy már csak pár apró táska fér be ilyenkor.

Ami manapság abszolút nem gyakori, hogy igazi bőrözést kaptak az ülések, az ajtóbetét pedig úgy vonultatja fel a finomabbnál finomabb anyag- és formai megoldásokat, mint ahogyan a pincér hozza egymás után a fogásokat egy ötcsillagos étteremben. Kétféle bőr, fa, egy hangyányi puha műanyag és még zongoralakk is felfért erre a felületre.

A Burmester hangrendszer parádés, ráadásul az ízléses hangszóró-kialakításokra is figyeltek.

A kormány formája sportos, de a beépített, simogatható irányítófelületek miatt egy picit zsúfoltnak tűnik. Persze, ez elkerülhetetlen, hiszen nem kamu megoldásokkal villog a Mercedes, hanem itt tényleg van mit irányítani. Hagyományos értelemben vett műszerfal ugyanis nincs, az 580-as kivitelhez már alapáron jár a gigantikus MBUX Hyperscreen, mely lényegében három darab óriási kijelző egybeolvasztásából (ezáltal egy óriási, nagyon tükröződő felületet létrehozva) született meg.

Minden a kijelzőkről szól, itt már hagyományos műszerfalról közel sem beszélhetünk.

Előttünk helyezkedik el a digitális műszeregység, középen az infotainment kijelző és még a jobb első utasnak is jutott egy felület, ahol nem csak alkalmazásokkal bíbelődhet, hanem akár filmet is nézhet menet közben. Ez utóbbi azonban még a jövő, hiszen engedélyeztetni kell, egylőre csak a parkolóban állva, vagy a töltőn lógva lehet mozizni. Érdekesség, hogy a Mercedes már most felkészült arra, hogy ha elindul az utazás közben elől filmnézés, az ne befolyásolja a biztonságot. A sofőrt ugyanis folyamatosan figyeli két, a kormány mögött elhelyezett kamera, ha pedig az az utas képernyőjére néz, akkor automatikusan megáll majd a lejátszás.

Az utas kis képernyője természetesen teljesen ki is kapcsolható, ha nincs rá szükség.

Az említett kamerák egyébként nagyon kifinomultan képesek elemezni a sofőr arcát, így értelemszerűen éberségfigyelőként is funkcionál, illetve elég arra a tükörre néznünk, amit a panelt tekergetve be szeretnénk állítani, nem kell külön kapcsolóval aktiválni a bal vagy a jobb oldalt.

Rengeteg konfigurációs lehetőséget biztosít a digitális műszeregység és még ennél több információ is megjeleníthető rajta. Természetesen a kiválóan működő HUD-ról kényelmesebb figyelemmel követni a történéseket.

Ezen felül a tekintethez igazítja a kiterjesztett valósággal működő HUD rendszer szélvédőre vetített képét is, aminek főként akkor van nagy szerepe, ha működik a navigáció is. Ilyenkor ugyanis nem csak az alap információk jelennek meg előttünk, hanem egy nyíl tökéletes térhatással mutatja, hogy melyik utcába kell majd bekanyarodnunk, index nélküli sávelhagyásnál pedig pirossal kirajzolja a sávunk szélét, pontosan az elválasztó vonalon. A navigációval egyébként tökéletesen együttműködik a központi kijelzőn keresztül kommunikáló kamerarendszer is, azaz egy kereszteződéshez érve felkészít a manőverre, de még a lámpánál állva itt nézhetjük azt is, hogy mikor kapunk zöldet. Ez akkor kényelmes, ha mondjuk nagyon beállunk a közlekedési lámpa alá és a napellenzőt lehajtva már nem látjuk azt a saját szemünkkel. Snassz öltönyben előre vagy oldalra hajolgatni na.

Ha kell, a közlekedési lámpákat mutatja a kamera, de a navigációval együttműködve itt is kirajzolja, hogy merre kell majd tovább haladni. Érdekes részlet, hogy a végcélt bepötyögve egy kis ablakban megsaccolja a rendszer, hogy mennyi töltöttséggel érünk majd oda.

Az üléspozíció kialakításában egyébként készségesen segít az EQS, a Mercedes Me alkalmazásban ugyanis megadható a testmagasságunk, amihez automatikusan egy pozíciót állít be az autó. Hasonló elven segít belőni a rendszer a hangszórók hangzását is, amihez egy konfiguráló programot kell csak elindítani. A kocsi felméri az igényeinket, mintákat mutat és megpróbál olyan beállítást találni, ami számunkra a legélvezhetőbb.
Sok apró részletet kell megszoknia az EQS SUV tulajdonosának, de ha mindent megtapasztal, akkor már érzi, hogy milyen, amikor egy autó kiszolgálja a használóját.

A fontosabb funkciók egy menüben jelennek meg. Még gépi mosás üzemmód is van, amikor nem zavarodik meg a sok érzékelő a keféktől. Persze, ez a járgány inkább kívánja a kézi mosást.

A menütengerben ugyanis minden kalibrálható, találhatunk például különböző, hőmérséklettel, hangzással és fényekkel játszó energizáló vagy éppen nyugtató programokat. Ehhez még hozzá jön a belső illatosítás is, melyhez gyakorlatilag bármilyen parfüm használható, de a Mercedes ajánlja a saját illatanyagát, ez ugyanis úgy lett kifejlesztve, hogy nem ragad meg az autó belsejében vagy az utasok ruháját. Addig érzed, amíg fújja a szellőztetőkön az autó, aztán elillan. Az egész jelenséget talán még egy masszázs funkció dobná fel, de az érthetetlen módon nincs. Átmozgatás viszont van, ilyenkor időközönként megemelkedik kicsit az ülőlap vagy megdől az üléstámla. Inkább zavaró, mint hasznos.

Több nyugtató vagy energizáló program van beépítve, mindegyik más grafikával, kiegészítő fénnyel, zenével és levegő-befújással.

Apropó fények! Természetesen a Mercedes a hangulatvilágítást sem aprózta el, azaz nem csak egy egyszerű LED-csíkot kapunk, hanem szinte mindenhonnan árad a fény, ha úgy szeretnénk. A tetőről, a műszerfalról és mögüle is, de külön világítást kapott a szellőző és a lábtér is. Persze, van sok előre beprogramozott konfiguráció is, de minden részlet teljesen személyre szabható szín és erősség terén is. Ha villantani akarsz, akkor simán kialakíthatsz egy pornós szobát is akár, de ha zavarnak az ilyen fények, akkor beállíthatsz valami visszafogottabb megoldást, vagy ki is kapcsolhatod az egészet.

Minden dizájnelem megvilágítható több módon.

Világítás tekintetében nekem még az is tetszett, hogy a középső tükör előtt elhelyezett érzékelő képes felismerni, ha valamiért átnyúlsz a melletted lévő ülésre, és este ilyenkor elegánsan felkapcsolja a jobb oldali olvasólámpát, hogy ne a sötétben kelljen kotorászni.

Na jó, ez már túlzás, de ki kellett próbálni!

Vezetni milyen? Roppant megnyugtató és kényelmes. A rugózás kimondottan kellemes, de érződik is rajta a közel 3 tonnás önsúly, azaz nagyjából megvan az érzés, hogy egy tankhajóval közlekedik az ember, már csak a méretekből adódóan is. A manőverezhetőség viszont meglepően nagyszerű, ami köszönhető annak is, hogy a hátsó kerekek is kaptak kormányzást. Alapból 4 fokot képes elfordulni a két hátsó kerék, ami már bőven elég a városi rengetegben is, de előfizetős rendszerben (igen, alapból szoftveres tiltás van rajta) ez akár 11 fokra is bővíthető. Ilyenkor azonban már érdemes vigyázni a padka mellett parkolásokkal, teljesen kitekert kormánnyal ugyanis nagyon könnyű megsérteni a hátsó gumikat és felniket.

Jó szolgálatot tesz a padkát figyelő kamera, mely még a hátsó kerekek kormányzási szögét is figyelembe veszi a nyomvonal felrajzolásakor.

Az autó tehát nehéz, csak az akkumulátor-csomag több mint 800 kilót nyom benne, viszont ennek ellenére közel sem lomha. Sőt! A két motorból előtörő 544 elektromos lóerő és 858 Nm nyomaték négy hajtott kerékkel 4,6 másodperc alatt viszi fel 100-ra a méretes bódét, ami olyan gyorsulást jelent a parádésan csendes környezetben, hogy képes beleszédülni az ember. Persze, ez a fajta közlekedési mód teljesen idegen attól, amit az EQS SUV képvisel, hiszen itt minden a kényelemről és a nyugalomról szól. A téli gumikkal szerelt tesztautó belsejében mért 58,9 decibelnyi zaj is ezt támasztja alá 90-es tempónál, azaz jóval halkabb a haladás, mint amit eddig a legtöbb elektromos autó fel tud mutatni.

Alapból nagy a belső tér, de a teljes panoráma üvegtető még tovább növeli a térérzetet. Természetesen gesztusvezérléssel, azaz integetve is ki-be húzogatható a sötétítő elem.

Természetesen a gyorsítgatások nem tesznek jót a gyárilag megadott 600 kilométeres hatótávnak sem, ami normál felhasználással inkább reálisan 450 kilométerre tehető. Egy 108 kWh kapacitású akkumulátor csomag szolgáltja az energiát a motoroknak, ami nagynak számít, de a súly és a lóerő mind zabálja az energiát, ez ellen nincs mit tenni.

Nem az erdő lesz a fő élettere, de a hasmagasság emeléssel elboldogul ilyen helyeken is.

És akkor épp itt az ideje, hogy kitérjünk a töltési lehetőségekre is. A Mercedes természetesen ad 230 Voltos sima konnektoros csatlakozási lehetőséget is az autóhoz, de egy ekkora akkumulátornál ez már tényleg csak gesztus kérdése, hiszen napok alatt töltődne fel az autó. Jóval élhetőbb alternatíva az AC töltés, mely a tesztautóban csak a 11 kW-os lehetőséget támogatta, de a Mercedes ígérete szerint ez csak a nagyon korai példányok sajátossága, az idén gyártottak már szerencsére tudják a 22 kW-ot is, amivel akár 5-6 óra alatt is feltölthető teljesen az autó.

Még a töltőn is ott a Mercedes embléma. A töltőnyílásban van a reteszelő gombja, de van külön olyan töltőprogramja is, amikor beállított időpontban vagy értéknél magától kireteszel.

Természetesen a legjobb választás, ha kihasználjuk a DC villámtöltés lehetőségét, az EQS SUV ugyanis ebben az esetben akár a 200 kW-ot is támogatja, amit egész szépen képes is tartani a 10 és 90 százalékos töltöttségi tartományban. Ennek egyik oka, hogy a navigációnak megadhatjuk, hogy éppen egy töltőhöz megyünk, így a kocsi elkezdi felfűteni az akkumulátort, hogy mire oda érünk, már kész legyen a lehető legtöbb energia felvételére.

A karosszériából előbukkanó kilincs megvilágítása este nagyon látványos tud lenni.

Időben ez mennyit jelent? Nagyjából 25-30 percet 10-ről 80 százalékre. A Mercedes főként az Ionity töltőket szereti ebben a kategóriában, ezekkel képes is kommunikálni a töltőkábelen keresztül. Ez annyit tesz, hogy elég egyszer regisztrálni az applikációban, onnantól már felismeri az oszlop, hogy a mi autónkról van szó és csatlakozás után azonnal megkezdi a töltést.

Nem az a forma, amitől mindenki azonnal hasra esik, de van egy meghatározó kiállása. Ha villantani akarsz a szomszédodnak, akkor vannak ennél jóval drasztikusabb formai irányzatok is.

Mindent összevetve a Mercedes EQS SUV 580 4MATIC egy kimondottan érdekes jelenség, amit nem szabad az átlag ember logikájával vizslatni. Piszkosul drága, ráadásul ebben az árkategóriában találhatunk jobban felszerelt autókat is, talán még a minőségérzet is jobb bennük. Viszont a legnagyobb csillagos elektromos képes az érzelmekre hatni úgy, hogy nem túloz. Szeretni fogja, aki megveszi. Persze csak akkor, ha nem érdekli, hogy mennyit költött el egy autóra, 75 millió ide vagy oda, az már nem oszt és nem szoroz. És fogadjuk el, hogy vannak ilyen vásárlók. Szép számban. Tudta ezt a Mercedes is, amikor piacra dobta az EQS modellcsaládot.

Címkék

Hasonló tartalmak

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ezt is nézd meg

Close
Back to top button