Az évszázad autós vitája

Milyen lenne, ha vissza tudnánk repülni az időben, nyakon fogni egy ötven-száz évvel ezelőtti autómániást, és idehozni a jelenbe? Mit szólna ahhoz, amit látna itt? Mi lenne neki fura belőle? És mi az, ami épp ellenkezőleg – egyáltalán nem lepné meg? Lehet, hogy túl sok Vernét olvastam, de gyerekkorom óta sokat töprengek efféle dolgokon. Mára viszont már lett némi fogalmam arról, hogyan képzelték az autózást a régi korok emberei. Összedobtam hát egy virtuális interjút. Igen, különböző korok embereivel.

Mocorgás a Speedzone stúdiójában. Frenki boy állítja a háttérfényt, Dzsí kamerától-kameráig megy, összelövi a színegyensúlyokat, Peti a pult mögött ül és verejtékezve próbálja működésre bírni az effektdobozt. A folyosóról közben már hallatszanak a hangok, érkezik a beszélgetésre meghívott csapat. A büfénél tartanak, most kapják meg a kávéjukat, mindjárt belépnek. Átlagos stúdiószeánsz kezdődik a cégnél.

Csikós Félix lép be elsőnek a szobába, kissé naftalin- és dohányszagú ruhában. Hüledezve nézi a bal kezében, papírpohárban tartott kávét, amihez az imént jutott hozzá. Messziről, 1927-ből érkezett, tehát erősen jetlages állapotban van, de izgatott, hiszen neki a legfurcsább itt. Sose látott még stúdiót, nem is hallott efféléről.

Nyomában toporogva a többieknek előre- és hátrafelé magyarázva hátrál be Csikós Dezső, akinek van némi fogalma arról, mit jelent a szó, stúdió, hiszen ő az 1959-es évből ugrott át ide hozzánk, a rádió akkor már régi találmánynak minősült, vele a „stúdió” szó is bekerült a közbeszédbe.

Csikós Lajos harmadikként lép a szobába, a rendszerváltás korára nagyon jellemző színes ingben és hányásmintás nyakkendőben – vajon miért gondolta bárki, valaha, hogy az ilyen jól tud mutatni? Ő szinte a mai kor gyermeke, hiszen 1991-et hagyta maga mögött, hogy betérjen a 2023-as év Speedzone-forgatására.

Utolsóként a házigazda, Csikós Zsolt lépi át a küszöböt, az ő feladata úgy terelni a beszélgetést, hogy ne nyúljon a végtelenbe. Őt ismeritek, mint a rossz pénzt.

Elhelyezkednek, mocorognak, mikrofonok fordulnak a szájak elé, már pörög a főcím, még néhány utolsó krákogás és… forgunk!

Csikós Zsolt (CsZs):
Üdvözlöm a nézőket, illetve a jelen adást podcastben hallgatókat. Sziasztok. Vendégeim a múltból érkeztek ide, a korkülönbség ellenére remélem, tegezhetjük egymást. Engedjétek meg, hogy bemutassam nektek Csikós Félixet, aki 96 évvel ezelőttről érkezett ide, Csikós Dezsőt, aki 64 évvel korábbról jött és Csikós Lajost, aki a közeli, 32 évvel ezelőtti múltból ruccant át. Engem már ismertek, Csikós Zsolt vagyok. Mivel mind a négyen autóőrültek vagyunk, e bő órányi időben e téma körül pörög majd egy kötetlen beszélgetésünk.

Elsőként a legmesszebbről érkezettnek teszem fel a kérdést: Félix, mi újság mostanában felétek, miről megy a diskurzus a kocsmában?

Csikós Félix (CsF):
Köszönöm a meghívást… nézze már az ember, ott vagyok a faliképen! Várjunk csak, ebbe a herkentyűbe kell belebeszélni? Nos, bocsássák meg, de egy csekélykét szokatlan a környezet, jól vagyunk, köszönöm a kérdést. A világháborúból egész jól kikecmeregtünk, bár sokat rontott a helyzeten, hogy a bitang Clemenceau miatt a fél ország odaveszett. Viszont már megint van élet a kávézókban, járnak a villamosok, működik a Rába Waggon és -Gépgyár, a MÁG autói is fel-felbukkannak az utcán.

Csikós Dezső (CsD) (kissé kajánul):
Ne örülj annyira Félix, te még nem is tudod, de két év múlva olyan gazdasági válság szakad a világ nyakába, hogy attól koldul majd mindenki. Még Amerika is megsínyli, Európa a földbe áll, Magyarország pedig alig tud majd belőle feltápászkodni a földről.

Aztán, amikor azt túlélitek, a németek szépen beleviszik az egész társadalmat egy újabb világháborúba, még nagyobba, mint amit te most világháborúnak hívsz, amelynek során Európa lényegében megsemmisül. De Afrika egy része, sőt, Japán is.

Az az autóipar, amit látsz – Rába, MÁG, Fejes, Marta – pedig mind eltűnik, de alapvetően mindegy is lesz, mert jönnek a kommunisták és onnantól egy új világ kezdődik, amiben minden és mindenki egyenlő, mindenki egyforma jólétben él. Én csak tudom, mi benne élünk, egyelőre az egyenlőség úgy, ahogy megvan, de a jólétre még várnunk kell.

(Lopva körülnéz, visszafogja a hangját)… legalább attól a két fő gonosztól, a Sztálintól és a Rákositól megszabadultunk. (kicsit bátrabban) Sőt, még autógyártásunk is van, jól működik, igaz, nem személyautókat készítünk, de az is szép, hogy az Ikarus buszokat egyre több országban ismerik, sőt, szeretik.

Csikós Lajos (CsL) (sokatmondóan):
Dezső, nem eszik olyan forrón a kását. Gazdagok soha nem lettek, bár az igaz, hogy Kádár alatt lett egy látszat-jólét, viszont az csak a baráti országok blokkján belül tűnt igazinak. De most, ’91-ben már kommunizmus sincs, a KGST, sőt, a ti volt, nagy Szovjetuniótok is szétesett. Csak így (csettint)! Most épp nemzetközi segélyszállítmányokat küldenek Leningrádba, azaz ahogy megint hívják, Szentpétervárra, mert éheznek az emberek. Oroszország jelentéktelen lett, egy harmadik világbeli ország, már nem tartanak senkit sakkban, csak olajuk és gázuk és vasuk van még mindig, de szerintem arra is rá fog tenyerelni a Nyugat. Mi meg addigra – hah, utolérjük szerintem Ausztriát, nincs messze…

(Elgondolkozik) Lajos, te ’59-ből jöttél ide, akkor a ruszkik még csak Pobjedát, meg GAZ-t, meg ZIM-et, meg Ziszt meg a nyomorult Moszkvicsokat gyártották – ezek szerint te azt se tudod, hogy épp ők voltak azok, akik tömegével autóba tudták ültetni a magyar népet, ugye?

Mert 1971-től jött a Zsiguli, ami ugyan egy Fiat volt, csak átemblémázták, és a Szovjetunióban gyártották. Nem volt olcsó, de azért, aki dolgozott és közepesen ügyes volt, meg tudta venni. Az a kocsi – Ladának hívták – aztán elárasztotta az utcákat, egy időben mozdulni se lehetett tőlük.

Aki meg újonnan nem tudta megvenni, megvette hát használtan, mert a Lada, vagy, ahogy hívtuk, a Zsiguli sokkal többet bírt, mint az addigi autók, amiket itthon árultak. Mondjuk, abban se volt semmi szovjet, mert az olaszok tervezték, az olaszok adtak hozzá mindent, még a gyárat is, az elvtársak csak működtették az egészet. Jól-rosszul – a vége felé mind inkább rosszul.

CsZs:
Tudjátok, mit? Egészen a közelmúltig még mindig lehetett Zsigulit, pontosabban Ladát kapni, igaz, azok már sokkal modernebb, saját konstrukciók voltak. Inkább nem minősítem azokat a kocsikat – mondom úgy, finoman: nem voltak a világ élvonalában.

De Lajos, tévedsz abban, hogy a ruszkik jelentéktelenné váltak – most megint terrorizálják a fél világot, mi meg túl közel vagyunk hozzájuk. Igaz, véd bennünket a NATO meg az amerikai barátság. Autót viszont nem veszünk már tőlük, nekik is alig van. Amúgy is, aki megbízható autót szeretne ma, az vagy japánt vesz, vagy dél-koreait. És már itt vannak a kínaiak, s nem is rossz a portékájuk.

CsF:
Micsodááá-áát? Japánt? Koreait? Kínait?!
Hiszen azoknál még szekér sincs, jó, ha fejenként megvan nekik a napi egy tányér rizsadagjuk… Kína konkrétan vagy kétszáz évvel van elmaradva Európához képest, ne viccelj már. Honnan tanultak meg azok automobilt készíteni? Maximum gyékényt tudnak fonni meg bambuszt vágni.

A jó autó a Lancia meg az Alfa Romeo, esetleg a Horch, illetve van itt még ez az új vállalat, ami két elég jó német cégből állt össze tavaly… várj, itt van a nyelvem hegyén… a Daimler-Benz! Na, látod, azok jó autók! De hogy onnan az Orientről én nem vennék egy százas szöget se, az biztos!

Hogyan tud bármilyen távoli ország beleszólni az autógyártásba? Hiszen mindent Európában találtak és találnak ki, na, jó, Amerikában is hozzátettek ezt-azt. Nem tudom, mennyire számít újdonságnak, s hogy gyökeret eresztett-e a megoldás a későbbiekben, de sok autó motorját már nem kurblival kell indítani, hanem szerelnek beléjük villanyos indítómotort, ezáltal hölgyek is tudják őket használni.

De az elektromosság mostanában mindenütt megjelenik – a legdrágább Daimler luxus-automobilokba az idei évtől már rádiókészüléket is szerelnek. Érted, rááádióóóóókészüléket, azt a dolgot, amilyet én a saját szememmel még soha nem láttam.

De a lapokban, amiket a könyvtárban olvasni tudok, hemzsegnek az egyéb műszaki újítások. Az angol Berkshire autók szélvédőjét bő három éve már elektromos ablaktörlőlapát tisztítja meg az esővíztől. A német Rumpler pedig épített egy olyan csónakforma autót, amely nem fogja a szelet, emiatt óriási sebességgel hasít, miközben odabent hatan utaznak.

Az angol Vauxhallokban pedig olyan váltószerkezet van, amelynél önműködtetésű a kuplungszerkezet, a kezeddel csak kapcsolgatsz, az automobil minden mást elvégez, a kuplungpedált csak elinduláskor használod, utána érintened se kell. Hogy lehet egy ilyen hihetetlen fejlettséget utolérni egy Koreának vagy Japánnak? Egy Kííííínának? Egyszerűen nem hiszem el, amit mondotok.

CsD:
Pedig akár igaz is lehet, mert én speciel hallottam már arról, hogy a japánok gyártanak valami Toyopetet. Igaz, az csúfosan megbukott, amikor Amerikába exportálni kezdték, mert mind szétesett azokon a gyors, hosszú autóutakon. Kiderült, hogy silány, gyenge autók.

Viszont Félix, jobb, ha tisztában vagy vele: Európával alaposan leszámolt a háború. Rendben, a Daimler-Benz még mindig tisztességes autókat gyárt, de az igazán jó kocsi ma Amerikából jön át hozzánk. Rákosinak is azok voltak, Kádárnak most is azok a kedvencei, s a nagy gengszterek is mind amerikai típusokat használnak.

Óriásiak, erősek, strapabírók, hatalmas, nyolchengeres V-motor hajtja őket, ráadásul nem holmi félautomata, hanem teljesen automata váltókkal. Azokban már nincs is kuplungpedál, csak fél és gáz. Ilyet is először egy amerikai vállalat, az Oldsmobile dobott be már vagy húsz éve Hydramatic néven.

De ezek az amerikai masinák amúgy is olyan dolgokat tudnak, amit el se hinne az ember. Azoknak a tételeknek egy része szerintem még Lajosnak és Zsoltnak is szenzációsnak tűnik.

A Packardokba több mint tíz éve elektromos működésű üléseket lehet rendelni, két éve pedig egyetlen gomb lenyomására az összes ajtót be lehet zárni bennük. A legújabb Chryslerekben olyan tükör van, amely elsötétedik, ha hátulról erősen belevilágítanak, az Oldsmobile-okba pedig rendelhető olyan reflektor-szisztéma, amely önműködően távolsági fényre kapcsol, ha nem jön szembe másik autó, de visszaáll közeli fényre, ha felbukkan két fényszóró.

Sőt, bő tíz éve van olyan autójuk, amely nemcsak fűteni, hanem hűteni is tudja a beérkező levegőt. Hogy ez mire jó, elképzelni se tudom, hiszen akár le is tekerhetnék az ablakot, de akkor is, fő a luxus! Amerika hihetetlen, mit tud.

Persze Európa is kapaszkodik vissza. Négy évvel ezelőtt bemutattak egy olyan autót a franciák, hogy azóta is ájuldozik tőle a világ. Sima, áramvonalas, olyan, mint egy motorcsónak, ráadásul levegőn rugózik, szinte lebeg az út fölött… Egy csoda, úgy hívják, Citroen DS. Meg hát a németek is…

Már említettem, hogy a Daimler-Benz komoly fejlesztéseket hajt végre. Bemutattak egy olyan sportautót, amely nem alvázas, hanem csővázas, s arra a csővázra ráhajtogattak egy rendkívül aerodinamikus karosszériát. Képzeljétek el, hogy felfelé nyílik az ajtaja, a motorján pedig nincsen karburátor, mert azt egy dugattyús spriccelő szerkezet, úgynevezett benzinbefecskendező látja el üzemanyaggal!

CsL:
Persze, mert a háborúban a németek, azon belül is a Mercedes mérnökei jól kidolgozták a benzinbefecskendezést a Messerschmitt vadászrepülőket hajtó motorokhoz… Amúgy meg annak a csoda-Mercedes sportkocsinak, a 300SL-nek a motorja egy szög egyszerű limuzin motor volt, kicsit áthangolva, majdnem pont olyan, amilyen Konrad Adenauer kancellár elnöki autóját is hajtotta, ezt nem tudtad?

Amúgy az a Citroen nem légrugózásos, hanem hidropneumatikus, légrugózást csak a te korod után két évvel, 1961-ben mutat be a Mercedes a 300SE-ben…

Amúgy meg igazán finom motorokat abban a korban, az Alfa Romeónál gyártottak – könnyűfémből, két vezérműtengellyel, félgömb alakú, keresztáramú égéstérrel, lapkás szelepházag-állítással, hangolt kipufogóval, sok-sok karburátorral, s az egész után ötfokozatú váltót tettek. Azok voltak az igazi autók!

CsF:
Hadd szóljak közbe egy pillanatra, két, felülfekvő vezérműtengellyel szerelt motort mostanában is készítettek, a Ballot versenyautókba már hat évvel ezelőtt, 1921-ben olyat szereltek.

Sőt, attól az évtől a nagy Mercedesek motorjára próbából már kompresszort is tettek, ma pedig már több típusukhoz is rendelhető náluk ilyen. Szörnyű teljesítményekről van szó – az 540K 180 lóerős, már amikor dolgozik benne a kompresszor!

Egyáltalán, ott a jövőben már minden motor kompresszoros-e?

CsZs (kuncog):
Száznyolcvan lóerő… Haha. Ma egy átlagos családi kombi ilyen erős, a sportkocsik négy-ötször ekkora teljesítményt tudnak, a Bugatti Chiron Sport W16-os motorja pedig ezerötszáz lóerős.

És akkor még nem beszéltünk az elektromos autókról, az olyanokról, mint a Rimac, amely 1900 lóerőt tud…

A kompresszor amúgy a háború után eltűnt az autókból, azaz csak nagyon kevésnek a motorjára tettek olyat, azt a technikát az ötvenes évektől Amerikában, a gyorsulási versenyeken használták. Meg persze az olaszok megpróbálkoztak vele a nyolcvanas években, de nem sok sikerrel, mert akkor már rég létezett a hatékonyabb és ügyesebb, veszteség-energiákat használó turbó, amit alapvetően egy kompresszor, amit nem a főtengelyről hajtanak, hanem a kipufogógáz áramlása pörgeti.

Ja, aztán a Mercedes és a Jaguar is próbálkozott vele a kilencvenes évek végén, de végül nagyjából leszoktak róla. Ügyesebb a turbó.

CsD (közbevág, hadonászva):
Micsoda? Megint van Bugatti? Hiszen az a márka elpusztult a háború után!

CsL (sokatmondóan bólogat):
Én tudom, hogy van Bugatti, az annak az olasz vállalkozónak, a Romano Artiolinak a cége négy éve, de mi az, hogy W16? És mi az, hogy 1500 lóerő? És mi az a Rimac, ami elektromos és soha nem hallottam a nevét?

CsZs:
Erre, mindre hosszú lenne a magyarázat. Hadd ne menjek bele mélyebben, mert a mi nézőink itt 2023-ban tisztában vannak ezekkel a tételekkel, tudják, hogy manapság ennyi lóerő a lóerő. Csak annyit mondok, a W16-os motor négy hengersoros és tizenhat hengeres, a Bugatti már a Volkswagené lett, Artiolit elfelejtette a világ, a Rimac pedig egy horvát vállalkozó hipersportautó-vállalkozása.

És igen, utóbbi teljesen elektromos hajtású, de manapság lassanként minden elektromos lesz, ugyanis – legalább is Európa – készülnek betiltani a belső égésű motorokat.

CsL, CsD (mind hörögnek, méltatlankodnak):
Micsoda, a Bugatti? Hogy lehet, hogy az a Volkswagené? Mi az, hogy betiltják a belső égést? Hogy jönnek ide a horvátok? És akkor már miért nem mi…

CsZs (kapkodva):
Tudjátok az a probléma, hogy a kőolaj…

CsD (rezignáltan belevág):
Tudtam én, hogy nem olyan lesz a jövő, amiről mostanában mindenki beszél. Pedig manapság olyan szép jövendölések látnak napvilágot. Hogy szupermodern repülő autókon közlekedünk majd, s mindenkinek lesz saját leszálló-terasza. A csapból is ez folyik mostanában, bár én, a maradi, eleve nem értettem, hogyan nem sülünk majd meg azokban a repülő izékben, mikor mindegyiknek üvegkupolája van.

Olvasom én is az okosabb tanulmányokat, s azokban évek óta az szerepel, hogy 2000-re garantáltan elfogy a kőolaj-készlet. Őszintén szólva, kicsit meglep, hogy ti 2023-ban még egyáltalán használtok benzines és dízel autókat. Azt hittem, már rég kerékpárral jártok.

CsZs:
Nézd, nem az a baj, hogy elfogyott a kőolaj. Sőt, abból még a mai felhasználás mellett is évtizedeken át elég lenne, de 2050-ig biztosan, s ha a palából kisajtolják a maradékot, akkor a XXII. század elejéig is meglennénk. A probléma egész máshol gyökerezik.

A Föld átlaghőmérséklete 1,1 Celsius fokot emelkedett az ipari forradalom kezdete óta, tudjátok, Anglia, 1700-as évek. Olvadnak a jégsapkák, évről-évre egyre durvább hurrikánok rontanak rá az USA keleti partjaira, lassul a Golf-áramlat, egyre több országban jellemző nyáron a vízhiány, invazív rovarfajok szaporodnak el mind jobban, s szorítják ki a régieket, amelyek már beillettek az ökoszisztémába, a mézellátás akadozik, a kávé, a kakaóbab veszélyben… Régen 30 foknál mondtuk azt, hogy szörnyű forróság van, ma 40-nél tesszük ezt, emiatt már mindenki klímaberendezést használ, ami megint csak még jobban emeli a hőmérsékletet.

Nagyon megváltoztak a dolgok, ezt sokan érzik, s ezek jó része azért történt, mert alig bő száz év alatt kibányásztuk a föld alól azt a sok éghető szerves anyagot – szenet, kőolajat, gázt -, amihez az azokba az anyagokba belesajtolt lények százezer, millió éveken át gyűjtötték a Napból az energiát. Úgy tettünk, mintha te most spórolnál volna ötven évig csak azért, hogy egy görbe hétvégén elköltsd az egészet. Ott csak az a veszély, hogy a végén alkoholmérgezést kapsz, itt most a Föld és a gyerekeink továbbélése a kérdés.

De miközben a legtöbb energiát az ipar, a fűtés használja, s az autók csak 12-14 százalék között felelősek a felmelegedésért, a kormányok mégis félnek hozzányúlni az előbbiekhez, mert ott erős lobbi érdekekbe vagy elvárásokba ütköznek. Fűtés, áram, az legyen! – keletkezik a konfliktus a szavazókkal is, s ha nem oldják meg valahogy, azonnal megbuknak. Ezért szokás szerint mindig az autós társadalmat fejik meg.

Az Európai Unió – Dezső és Lajos, ezt nektek mondom – kábé olyan, csak összetettebb és szerteágazóbb, mint a KGST, csak egész Európára vonatkozik – majdnem megszavazta, hogy 2035-től semmiféle benzinmotoros vagy dízel autót ne lehessen forgalomba hozni. Kína és Amerika persze röhög a markába, mert ők közben könnyebben tudnak termelni, mert enyhébb korlátozásokat vezetnek be, s meggazdagodnak, ami rosszabb, még jobban megerősödnek. Európa meg tegye rendbe az egész Föld éghajlatát, ha annyira akarja… Nagyon komplikált a helyzet, a kormányok féltik a seggüket, arra hajlanak, amerre a közvélemény fordul, a lakosság fél-információkból gyártja az elméleteit. Egyvalami biztos: a kényelemből, a sok száz lóerőből és a száguldásból senki nem akar alább adni a vásárlók közül, tehát egyelőre úgy néz ki, hogy megfizethetetlenül drága, két, két és fél tonnás autók váltják le az észszerű, városokban könnyen parkolható, kis anyagigényű mai autókat.

A vicc az, hogy kisautókat már alig gyárt valaki, de a kompakt kategória is megszűnőben van. Ezek ugye, a 4,5 méternél rövidebb autókat jelentik manapság, neked Dezső, az ötvenes évek végi Magyarországának ismeretében, de szerintem neked, is, Lajos, a kilencvenes évekből, ezek a méretek így is szerintem elég nagy autót adnak ki.

CsL:
De ez rettenetes. Hogyan oldják majd meg a szállítást benzin és gázolaj nélkül? Most olvastam egy elemzést, miszerint az elmúlt húsz évben, azaz 1971 és 1991 között megtízszereződött a közutakon a teherforgalom, s ez az arány még durván romlani fog a vasúti és vízi szállítás rovására, gondolom, nálatok már tömött sorokban vonulnak mindenütt a kamionok – legalább is ezt képzelem. De azok a járművek mind dízelek, mi lesz helyettük? Cipelnek majd tizenöt tonna ólom-akkut és másfél tonna árut?

CsZs:
Nem, a közúti fuvarozás haladékot kap, egyébként már léteznek sokkal korszerűbb akkuk is, amelyek könnyebbek és több energiát tárolnak kisebb helyen – lítium-ion, lítium-polimer és a többi. Igaz, teherautóba azok is édeskevésnek bizonyulnak. Igazi áttörés az elmúlt húsz évben nem volt akkutechnológiában, ez tény, ezért most mindenki a szilárdtest-akksikat várja. Azok se tudnak majd persze sokkal több energiát tárolni, de legalább nem lesznek gyúlékonyak és az élettartamuk a sokszorosa a maiakénak. De még olyanok sincsenek.

Talán, ha kiépül a hidrogénkút-hálózat, akkor a közúti fuvarozást is át lehet tenni áram-alapúra, de ha nem a városban kelted a rákot a kipufogógázokkal, hanem országúton autózol, ahol kis távolságban már alig mérhető a dízelek hatása a légminőségben, akkor a bolygó felmelegedését az ilyen motorral befolyásolod talán a legkevésbé… Hagyjuk, nagyon komplikált a szituáció – városban, rövid távra már nagyon sokan használnak villanyautót, villanyos motort, villanyrobogót, s ez mindenképpen jót tesz az ott lakók egészségének, de jó megoldás még nincs, csak tudjuk, hogy valamit változtatni kéne.

CsF (értetlenül pislog):
Most… mi is a probléma? Hogy büdös van? Tudod, mi volt a büdös? A lóistálló meg a lóhúgy, az… Én sokkal jobban szeretem a benzin meg a kipufogógáz szagát, ráadásul azt elfújja a szél, a ló után meg minden ott marad.

Meg aztán, mi ez a felmelegedés? Hát nem jobb, hogy meleg van?  Nem kell annyit fűteni, hamarább lehet kimenni a szabadba… Nem értem, nektek csak bajotok van mindennel, ami jó?

Inkább beszélgessünk autókról. Mondok nektek párat, ami nekem mozgatja a fantáziámat mostanában, aztán ti is mondotok párat, jó?

Mostanában a nagy szenzációs a Lancia Lambda, amit négy éve mutattak be. Nincs alváza, hanem egy egy darabbá összehegesztett kád adja a vázát, vagy a karosszériáját (tehát önhordó – mormogja CsD), elöl fel és le külön mozognak a kerekei (független első kerékfelfüggesztés – morgolódik tovább CsD), a motorjának négy hengere nem sorban van, hanem V alakban áll a blokkban, de a hengerfej egy darab öntvény (szűk hengerszögű V4-es – így CsD), s mind a négy kereke fékezett. Már Budapesten is látni egyet-egyet, elképesztően lapos, finom, gyors automobilok ezek, tágasak is, fordulókban pedig úgy fekszik az utat, mint semmi más.

De ott a már említett Mercedes, az S, amelynek kompresszoros, 6600 köbcentiméteres motorja 180 lóerős és vele az automobil eléri a 180 km/órás sebességet. El se tudom képzelni, mi lett később, szerintem már 200 felett mennek az új autók, ugye? Megőrülnek az emberek olyan tempónál? És hol lehet olyan gyorsan menni, hogy el ne üssék az összes úton bóklászó kutyát, csirkét, szamarat, gyereket?

CsZs:
Jobbat mondok, már a dupláját is túlszárnyaltuk, rendszámos, rendes, forgalomban használható autókkal, hiszen többféle autót kapni már, ami négyszázat, sőt többet is megy. És megnyugtatlak: senki nem őrül meg ennél a sebességnél, bár elég őrült az eleve, aki ennyivel próbál menni. Hogy hol lehet velük gyorsan menni? Létezik már autópálya-rendszer, soksávos, a környezettől oldalról kerítésekkel leválasztott utak ezek, amelyeknél még a két irányt is kerítések választják el, tehát kicsi az ütközés lehetősége. De négyszázzal, sőt kétszázzal sem lehet használni őket, mert alig van rajtuk hely, annyian használják őket, ráadásul általában 130-as tempó az engedélyezett. Már szinte csak Németországban engedélyezett az ilyen sebesség, de ott se nagyon találsz elég hosszú útszakaszt, hogy kipróbáld.

CsF (kacag):
Na és, akkor mi van? Egy ilyen gyors járművet úgyse ér utol a rendőr… Lenyomod a gázt és mindenki eltűnik…

CsZs:
Csakhogy beépített sebesség-ellenőrző készülékek vannak mindenütt, ezek lézerrel, radarral mérnek és a vaksötét éjszakában is elkészítik az autódról a fényképet, amit azonnal továbbítanak egy központi számítógépnek, ami a pillanat tört része alatt kiállítja a bírságcsekket, levonja a pontjaidat a jogosítványodról. Ember se kell hozzá, automatikusan megy a büntetés.

(CsF, CsD egyszerre hüledezik.) CsD megjegyzi:
Ha valaki felelőtlenül száguldozik, azt most is megbünteti a rendőr, de városon kívül szinte sehol nincs sebességkorlátozás az országutakon. Autópályáról hallottam, Németországban és Olaszországban építettek már olyat, de mifelénk örülünk, ha nem kockakő, hanem aszfalt van az úton. Amit elmesélsz, az viszont egy rémálom – hogy mindenhol figyelnek? Mondjuk, én is csak ritkán száguldozok, mert nehéz alkatrészt szerezni, ha elromlik Opel Olympia, de ha néha nekieresztem, olyankor százba is belenyal a sebmérő. Az izgalmas, szörnyű lenne, ha olyankor nem a vezetésre kellene összpontosítanom, hanem arra, hol mérik meg a sebességemet…

CsZs:
Százzal ma bármilyen autó könnyen tud menni, teljes terheléssel, emelkedőnek is. Általában véve a 130-as utazósebesség elvárás egy autónál, de mivel nemigen árusítanak bármit 80 lóerőnél gyengébb motorral, s a jellemző inkább a 120-250 lóerős sáv, ezért nem az autó képessége a probléma a száguldozásnál, hanem hogy hol szabad, illetve ki meri megszegni a szabályokat.

CsF:
Hej, pedig akartam mondani, hogy a MÁG most mutatta be a hathengeres magyar autót, a Magosixet! Azzal a hirdetés szerint csodásan lehet repeszteni!

De hadd tereljem vissza a témát arra, amit felvetettem. Dezső, nálatok melyek a sláger-automobilok 1959-ben?

CsD:
A kínálat odakint, a Nyugaton most óriási. Európa gazdasága szárnyal (bár nálunk a pártvezetés erről mást állít, csak nekem vannak ’56-os haverjaim, akik küldik a leveleket és az újságokat haza). Évekkel ezelőtt vége lett a háború utáni nyomornak, és ahány ország, annyi helyről látjuk a javuló adatokat, a burjánzó ipart, az épülő autósztrádákat. Állítólag tíz éven belül már Magyarországon is lesz sztráda Budapest és Balaton között!

Hogy az autók? A Mercedes 300SL-t és a Citroen DS21-et már említettem, ezek guruló csodák a maguk nemében, de nekem nagyon tetszik a Fiat kicsi busza, a Multipla, amit alig négy éve mutattak be. Képzeld el, egy aprócska, alig három és fél méteres családi autónak, a 600-asnak az orrára rátettek még két ülést, ahol a csomagtartó lenne, egészen odáig előrehozták az utaskabint és ezáltal hatszemélyes lett ez a parányi jármű. Ráadásul a középső ülése hajtogatható, kivehető, ezért bármikor áruszállítóvá, vagy fekhellyé is alakítható. Az olaszok nagyon értenek ezekhez a kicsikhez.

De ott a csehszlovákok Tatra 603-asa, az is új. Tiszta áramvonal, sima formák, V8-as, léghűtéses farmotor, csodálatos rugózás és az a hely! Az a stílus! Szerintem jobb, mint egy amerikai autó. Meg van még az az angol cég, a Lotus. Képzeld, teljesen műanyagból készítettek sportkocsit, aminek az orrába egy tűzoltó-vízszivattyúnak tervezett négyhengeres motort tettek. Az Elite állítólag nagyon jó, könnyű, úgy kanyarodik, mintha az úthoz ragasztották volna, az a szivattyúnak való motor – valami Coventry-Climax a neve – meg az 1200 köbcentije ellenére szörnyű erős, 76 lóerőt csiripelnek a verebek. 190-et megy!

De nekem a legjobban minden idei autó közül az Austin Seven tetszik, vagy a Morris Mini Minor, ez ugyanaz az autó két néven… vagy két gyártól… vagy… ehh, fene se érti ezeket az angolokat, mit kutyulnak ott. Valami görög ember tervezte, apró a külméret, érthetetlenül óriási a belső tér, picik a kerekek, mint egy targoncán, hátul, gumidarabokon rugózik, a motorja, ami négyhengeres, keresztben van az orrában, mint a Trabanté, tudod, az új, keletnémet kisautóé… Így is lehet autót készíteni. Lajos, te mit tudsz hozzátenni ehhez?

CsL:
Csupa olyat, amit se te, Félix, se te, Dezső nem hinnél el. Japán autókat, egy traktormárkából lett sportkocsi-gyártó legújabb típusát, egy krómozott kavicsnak látszó Audit…

CsD:
Audit? De hiszen az a márka is megszűnt a háborúban! Honnan vették elő ezt a nevet? És megint jössz itt azokkal a japániakkal, hát ez röhejes, állítom, hogy az egészet kitalálod. Japánban legfeljebb fényképezőgépeket és rádiókat tudnak készíteni, esetleg kismotorokat, bár azoknak még csak a hírét hallottam. Pici dolgokat, mert az ország is pici, az emberek is picik, a lelkük is pici… De autót? Soha.

CsZs (szívja a fogát, ingatja a fejét):
Hú, barátom, a mai óvatos világban téged rommá perelnének, és mindenhonnan kitiltanának ezzel a dumával… 2023-ban nagyon meg kell válogatnod, milyen emberekre miket mondasz. Káromkodni lehet, sőt, szinte illik is, de népcsoportokat, országokat minősíteni forró téma…

CsD:
Hát nálatok szerintem mindenkinek elment a józan esze. Villanyautó meg felmelegedés meg népcsoport meg Japán… Közben meg káromkodtok. Szép új világ ez, mondhatom. A végén még azt mondod, hogy a négerek is kaptak szavazati jogot Amerikában…

CsF:
Á, az lehetetlen. A nőktől jobban félek, mert már van, ahol szavazhatnak… Ugye, az azért nem igaz? És tényleg, ez nagyon érdekel, az alkoholt már az egész világon betiltották?

CsZs:
Dezső, amit mondani akartál, az az afroamerikai lakosság – és természetesen szavazhatnak, már közel hatvan éve, hiszen az ENSZ deklarátuma szerint minden ember egyenlő. A nők meg természetesen már réges-rég szavazhatnak, hogy Félixnek is válaszoljak. Az alkoholt meg sehol nem tiltották be, azaz Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke 1985-ben, az úgynevezett peresztrojka időszaka alatt megpróbálta, de akárcsak Amerika hatvan évvel korábban, úgy ő is befürdött a tervvel. Amin viszont szerintem meg fogtok lepődni: a dohányzás az, amit nagyrészt betiltottak a világban – Ázsiában többnyire az utcán és a vasútállomásokon tilos, de kocsmákban lehet, Európában jellemzően pont fordítva, szórakozóhelyeken, irodákban, buszokon, repülőn, reptereken nem szabad dohányozni, de az utcán, megállókban – többnyire – lehet.

Az összes régi Csikós felmorajlik:
Hogyan, micsoda, nem lehet dohányozni? De hiszen mindenki dohányzik! Ebbe bele fog őrülni az emberiség!

CsZs (újra moderátori szerepben):
Adjuk már vissza a szót Lajosnak, hadd mesélje el, melyek a kedvenc autói ’91-ből!

CsL:
Köszönöm Zsolt, akkor folytatom. Tehát mondtam, hogy japánok most forró téma: nagy kedvencem a Mazda MX-5, amely nem különleges, hiszen a Dezső által is említett Lotus Elite közvetlen utódjának, az Elannak a koppintása.

Kétvezértengelyes, négyhengeres orrmotor, hátsókerék-hajtás, kicsi, könnyű építés, bukólámpa, kétszemélyes roadster-karosszéria, még a forma is szinte ugyanaz -, csak sokkal nagyobb és megbízható is. Olyan megbízható, amilyet csak a japánok tudnak (itt sokatmondóan körülnéz). Csodálatos kis autó, egészen biztosan nagy klasszikus lesz, veszik, a népek, mint a cukrot.

De ott a másik japán, a Honda NSX, egy hathengeres, középmotoros, őrületesen erős, kezes és vagány Ferrari-ölő. Dezső, szerintem te tudod, mi az a Ferrari, van fogalmad róla, mit jelent a név – na, ez ugyanaz, csak megbízhatóbb formában.

(CsD a földet nézi, mosolyog, és csak ingatja a fejét)

CsL:
És ha már Ferrari, akkor legjobban annak örülök, hogy a Lamborghini bemutatta a harmadik nagy, középmotoros sportkocsiját, a Diablót – Miura, Countach, Diablo, így jöttek sorrendben. A régieknek mondom itt, hogy Ferruccio Lamborghini egy olasz traktorgyáros, aki a hatvanas évek elején elégedetlen lett a világ legjobb sportautóinak kikiáltott Ferrarikkal, amelyekből akadt neki több is. És amikor a Ferrari tulajdonosával, Enzo Ferrarival ezt képtelen volt megértetni, megcsinálta a saját, rendkívül sikeres sportautó-márkáját, a Lamborghinit. És ez az új Diablo – bár mostanra már az amerikai Chrysleré lett a Lamborghini – csodálatos sportkocsi, igazi LSD-kkel (Lambo Style Doors), hosszanti elhelyezésű, V12-es motorral, Marcello Gandini-tervezte formával, 320-as végsebességgel.

És persze ott a kedvencem, az Audi Avus tanulmányautó – olyat a világ nem látott még. Teljesen alumíniumból készült a karosszériája és annak a váza is, középmotoros…

CsZs (mormog a bajsza alatt):
Már a Lamborghini is a Volkswagené az óta, csak szólok…

CsF:
Most már áruljátok el nekem, mi ez a Volkswagen, amiről Zsolt állandóan papol, ti ketten, Dezső és Lajos pedig folyton felháborodtok, amikor kiejti a nevet a száján?

CsD (somolyogva):
Hat év múlva majd megtapasztalod, amikor az a Hitler nevű kis bajszos osztrák pöcs puccsot hajt végre Németországban. Végig fogod nézni, hogy az a teljesen leroggyant ország hogy áll lábra pár év alatt, lesz belőle egy csodagazdaság, aztán hogy úgy dől össze az egész, amilyet soha nem látott még a világ, de közben elpusztítják egész Európát meg a fél világot is. Abban a kavargásban születik majd egy direktíva a német ipar felé ettől a bajszos emberkétől: létre kell hozni népautót, hogy minden német autóba ülhessen.

A leendő kocsi elkészítésével megbízza kedvenc tervezőjét, Ferdinand Porschét, aki kvázi egy az egyben lemásolja a svájci Jozef Ganz nevű svájci mérnök egy korábbi, farmotoros, bogárforma tanulmányautóját, s annak enyhe átalakításával megalkotja a KdF-Wagent.

Majd ahhoz egy egész gyárat, mellé gyárvárost, mindent építenek birodalmi pénzből, óriási a projekt. Aztán a bajszos uralkodása alatt a német nép alig lát elkészült autókat, viszont százezrek fizetnek be rá előleget, ami persze a háborúban mind elpárolog.

Majd, amikor 1945-ben legyőzik őket, a nyertes csapatok a lebombázott gyárba odaültetnek egy brit hadmérnököt, bizonyos Ivan Hurst-öt, aki felismeri a KdF-Wagenben a könnyű gyárthatóságot. Miután kipróbál egy megmaradt példányt, s borzalmasnak találja, nekiáll újra a terveknek, használhatóvá tervezi át a büdös, lassú és megbízhatatlan kocsit, majd amikor az angolok kivonulnak, a már Volkswagenné átnevezett autókat készítő gyár élére odateszik Heindrich Nordhoffot, aki addig az Opelt igazgatta.

CsZs (átveszi tőle a magyarázást):

Aztán ez a furcsa származású jármű az iszonyatos megbízhatósága, cuki formája és egyedisége miatt először az USA-ban, majd onnan visszakanyarodva Európában, később pedig a világ szinte összes országában óriási siker lesz. Annyira, hogy több mint húszmilliót gyártanak belőle. Csak sajnos épp a sikeressége miatt a Volkswagen évtizedeken át nem is mer eltérni az eredeti recepttől – de ami a harmincas évek végén előremutató volt, az harminc évvel később már nem igazán modern. Így vált a Volkswagen a hatvanas évek végére az elavultság, a lépni nem merés, a kőbe faragott konzervativizmus gránitszobrává. Ezért hüledezik Dezső, amikor bármi olyat mondok, hogy a Volkswagen milyen nagy dolgokra volt képes később.

Mert amikor – az Audi név kacifántos feltámasztásával, az NSU know-how-jával és egyéb, kívülről érkező friss gondolatok hátán – a VW végre átlép a modern korba, onnantól kvázi mindent felvásárol, megvalósít és letarol. Klasszikus kapitalista siker sztori lesz belőle, de a név megmarad: „népautó”. És akkor ezt kapcsold össze a Bugattival, a Lamborghinivel, a Ducatival… mert ez ma mind egy cégcsoportba tartozik. Lajos meg ezen hörög.

CsF (hüledezik):
Ez ijesztő. Rövidesen rettenetesen megváltozik rövidesen a világ, kezdhetek gondolkozni, mit teszek majd magammal. Pedig oly sok mindennek örültem mostanában, annyi jó történt az autóiparban, ami előremutató… Elmesélem, hátha van benne újdonság.

Némelyik autóban például már van fűtés. Régebben a kipufogóról hozták be a meleget az utastérbe úgy, hogy a dobokon dupla palást volt, de most már azzal kísérleteznek, hogy a motor hűtővizét forgatják bele egy utastéri radiátorba – így talán végre lesz némi meleg az autókban úgy, hogy senki nem fullad meg, ha a kipufogódobon keletkezik egy repedés.

Egyre szebbek is az automobilok, régen mindegyiken réz volt a díszítés, amit állandóan pucolni kellett, mert zöldültek az elemek. Aztán elkezdtek mindent nikkelbevonattal ellátni, ami nekem speciel nem tetszett, mert a nikkel nem túl fényes, ronda, szürkés színe van, ráadásul idővel az is bemattul.

De idén, 1927-ben egy Oldsmobile-on bemutatták a krómozást, ami tartós, fényes bevonatot ad, kis híján, mintha ezüstözve lennének az alkatrészek. Sőt, talán jobb, mert ez szebben csillog és tovább marad fényes…

CsZs:
Tudnád Félix, hogy az a krómozási eljárás mennyire tönkreteszi a környezetet. A te korodban még senkit nem érdekelt semmi, ami az egészséggel és a környezetszennyezéssel volt kapcsolatos. A csomagolóanyagok elbomlottak, mert még nem találták fel a műanyagot, ami évszázadokig ott marad mindenütt. A rákkutatás gyerekcipőben járt, ezért senki nem foglalkozott a dohányzás ártalmaival, legfeljebb a tisztaságmániás háziasszonyokat zavarta, hogy minden büdös lesz tőle. A motorolajat az autók egy része, s szinte minden motor egyszerűen kiköpte a földre, a zárt kenőanyag-rendszereknek még el kellett terjedniük, hiszen a legtöbb autónak még olajlehúzó gyűrű se volt a dugattyúin, ezért az összes füstölt és égette az olajat. Azóta nagyon más lett a világ, mert látjuk, hogy nem lehet bűzben, rákkeltő anyagok között élni, vagy csak rövid ideig és betegen, s azt is látjuk, hogy ha így rombolunk, tényleg vége lesz az ismert emberi világnak. Az állat- és növényvilágnak meg pláne.

Még nem tudod, de tíz év múlva rájönnek majd, hogy a benzin komprimálhatóságát (összenyomhatóságát) nagymértékben javítani lehet ólom-tetraetil hozzáadásával. Nagyobb kompresszió, sokkal nagyobb teljesítmény, kisebb fogyasztás lesz az eredmény. A benzin egyszerűen jobb, hatékonyabb energiahordozóvá válik tőle. Ezt az ólom-tetraetilt aztán a következő világháborúban, amiről beszéltünk, hogy még előtted van, elkezdik repülőgépek teljesítményének fokozására használni. Aztán a negyvenes évektől, Amerikában lassan, majd az ötvenes évek közepétől az egész világon gyorsan bevezetik, hogy modernebb motorokat tudjanak építeni.

Azt, hogy az ólom gyilkosan mérgez, brutálisan rákkeltő, és ahelyett, hogy a földben maradna, és senkit nem bántana, a milliónyi kipufogón át távozva évszázadokig mérgezi majd generációk szervezetét, azzal nem foglalkoztak. Sőt, az S.O., azaz később Esso olajcég, amely először használta az ólomtetraetil-adagolást a benzinjeiben, temérdek tudóst lefizet, hogy kimutassák, nem is mérgező az anyag – úgy, hogy közben azok a tudósok tudják, nagyjából egy tömeggyilkosságot írnak alá, hiszen az ólom a világ egyik legmérgezőbb anyaga, amúgy. Pár évtized alatt az ólom-tetraetillel adalékolt benzin több embert öl meg, mint a világ összes háborúja, ezer évekre visszamenőleg, együttvéve. És az az ólom, ami ebből a sok pufogásból kint marad a természetben, ma, 2023-ban is mérgez. Soha, senki nem ölt embert olyan hatékonysággal a Földön, mint az ólmozott benzin. És amikor már réges-rég biztosak voltak benne, hogy milyen veszélyes, akkor se lehetett leállítani, mert az egész iparág ráépült. A teljes, benzinmotor-alapú közlekedés. Látod, még egy egyértelműen halálos veszély esetén is ennyire nehezen működik az átállás társadalmi méretekben. De térjünk vissza a krómozásra, mert az azért sokkal kisebb probléma volt.

Európában ezt a bevonatképzést már brutális engedélyekhez és technológiához kötik, ha valaki krómozó műhelyt akar nyitni. Mivel nagyon drága lett, igazából már semmin sincs króm, mert felfedeztek közben egy kőolaj-bázisú anyagot, az úgynevezett műanyagot, ami azóta széles körben elterjedt. Ebből készül az autók ütközője, belső terének nagy része, sokszor még egyes karosszériaelemeik is. A vicc, hogy a krómozást megszerette a szem, ezért kidolgozták a technológiát, hogy már krómozni is tudják a műanyagot. A csillogó hatást tehát elérik a gyártók, csak nincs mögötte fém. Hiszen úgysem az anyag, hanem a sziporkázás a fontos az autóvásárlóknak, hogy úgy nézzen ki, mintha. Amúgy meg – lökhárítónak, hűtőlyuk-dísznek tényleg jobban megfelel a műanyag, csak valahogy… kevésbé izgalmas és elegáns.

CsF:
Csak kapkodom a fejem. Miféle korlátok között éltek? Hogyan lehet elviselni azt a világot, amiben mozogtok? Nem lehet dohányozni, beszélni, emberekről véleményt mondani, szép dolgokat létrehozni, boldogan száguldozni… Legalább a szerelmet és a szerelmeskedést engedik még?

CsZs:
Azt igen, bár árnyalhatnám neked azzal, hogy közben volt egy AIDS meg egy csomó egyéb…, de igen. Szerelmesnek lenni, szerelmeskedni, szexelni lehet, szabad, sőt, ajánlott. Csak az a vicc, hogy azt is egyre kevesebben akarják. Akárcsak az autózást, rondák a statisztikák. A világ fejlettebb részének fogy a lakossága, sok az egyedülálló ember, talán még több, aki nem is akar magának autót, holott könnyen megengedhetné. Marad az új világnak az okostelefon, ami mindent pótol…

De (körülnéz), ezt már inkább nem kezdem el megmagyarázni nektek, mert ezzel az eszközzel egészen új fejezet kezdődött az emberiség történetében.

Az a javaslatom innen a jövőből, hogy ti éljetek boldogan, ameddig engedik. És amíg még nincs minden, illetve bármi miatt bűntudatotok. Az meg, hogy a mi világunk elromlását készítitek elő… Hivatalosan nem is tudjátok, ezért vegyétek inkább úgy, hogy nem mondtam semmit.