Manapság szerencsére megint kezd divat lenni a lakóautózás, így egyre több ilyen járgányt látunk az utakon és a kempingekben. Az újat viszont kevesen engedhetik meg maguknak, így előtérbe kerülnek az öregebb darabok is. Na de vajon, ezekkel is lehet gondtalan az együttélés? Pere Laci válaszol!
Talán a Covid időszak lendített rajta nagyot, de az is lehet, hogy csak egyre többen jönnek rá, hogy a szabadság élménye megfizethetetlen. Az viszont tény, hogy egyre többen adják a fejüket a lakóautózásra. Van, aki bérel, és persze olyan is van, aki sajátot szeretne inkább. Egy új lakóautó viszont kimondottan drága, így előkerülnek az öreg, már sokadik tulajdonos példányok is.
“Szia Laci!
Nézem, hogy ezekkel az öreg lakóautókkal járkáltok. Elgondolkodtam én is egy hasonlón, mennyire megbízhatók? Mekkora feladat életben tartani egy 30 éves kisteherautót?
Tibi”
Jó a címzés, Laci talán a legjártasabb a témában a csapatban, így adhatunk arra, amit a tapasztalatai alapján tanácsol.
Szia Tibi!
A kilencvenes évek kishaszongépjárműveire épített lakóautók végtelenül egyszerű szerkezetek a mai autókhoz képest. Nekem Ducato alvázas lakóautóm van (Citroen, Peugeot szinte csak a motorban tér el) erről tudok tapasztalatból mesélni.
A kor krehácsainak dízelmotorjai visszafogott teljesítményűek, de nagyon megbízható szerkezetek. A legerősebb sincs száz lóerő, kilencven és száztíz között el lehet velük firkálgatni, 9-10 körül fogyasztanak.
Induljunk ki abból, hogy ezt a technikát munkavégzésre találták ki, strapabíró nagyjából minden eleme. 7500 kilométerenként igényli az olajcserét, több ponton eresztheti is: az olajszűrő környékén, a blokk és a forgattyúsház között, a főtengely mindkét végén. Alkatrész még kapható hozzá, néha karosszériaelemek is felbukkannak.
Éves szinten talán, ha tízezret megyek a busszal, az meg elenyésző igénybevétel egy teherautónak. A mérleg másik serpenyőjében van az, hogy mindig rakottan halad, hiszen a lakófelépítményt nem lehet levenni róla. A fékek gyorsabban kopnak, a futóművet érdemes rendszeresen ellenőrizni. Villamossági szempontból kontakthibák és elporladó izzófoglalatok okozhatnak fejtörést.
A lakófelépítmény legnagyobb problémája a sérülés és a beázás. Ezek is javíthatók, de pénz kell hozzá sok. A következő drága tétel a műanyag ablak. Aranyporból fonnyaszthatják, szűzlányok göndör kacajával nemesíthetik, az Ardennek legnagyobb fenyőjének gyantájával színezhetik. Az új ablak pokolian drága. A többi berendezési elem javítható, barkácsolható, újabbra cserélhető, amit az időd és a pénztárcád enged. Úgy gondolom, hogy ezek az öreg autók megfelelő karbantartás mellett megbízható kalandorok, gondtalanul suhannak a maguk tempójában és akkor állnak meg, ha a kulcsot elfordítod.
Ha szeretsz bütykölni és helyed, szerszámod is van hozzá, akkor vágj bele: keress megkímélt, sérülés- és beázásmentes darabot.
Laci
