Dízel hibrid?

Feladó: Tibor Márton Csonka <>
Date: 2022. aug. 3., Sze, 15:06
Subject: PHEV dízel
To: speedzone@speedzone.hu <speedzone@speedzone.hu>

Üdvözletem,

Egy ideje már foglalkoztat a kérdés … „Miért nem gyártanak több Plug-In dízel hibridet?”

A saját autózásomat hozom példának. 50 km-re lakom a munkahelyemtől, amelyet átlagosan 35p alatt teszek meg. Napi 100 km ingázás, kb éves 23 000 km amit csak munkába járassál töltök. Ez elég sok csak erre a célra és persze ezen kívül még egy 10- 12e km képesek vagyunk megtenni a családdal… Mit is mondhatnék, szeretünk utazni.

Ezt az éves km mennyiséget nézve az utazási körülmények százalékos eloszlása:

60% pályázás

25% országút

és a maradék 15% város. Győrben élek és a városi ingázásom maximum 20-25 km lehet alkalmanként.

Úgy gondolom, hogy ilyen paraméterekkel nekem már megérné egy Plug-In dízel hibrid, hiszen pályázásnál a kis fogyasztást a dízel, míg városban a villany hajtás biztosítaná, ezzel is mérsékelve a környezeti lábnyomom… és persze az üzemanyagra kiadott fillérjeimet.

Mi a hiba az elképzelésemben? Miért nem kaptak rá a gyártók a Volvo féle PHEV dízelre? A technológiák vegyítése a súly és a hely rovására menne, vagy annyira megdobná a költségeket, hogy nem lenne megfelelő vevői réteg?

A HAHU pillanatnyi dízel hibrid kínálata 138 db és ha jól láttam, csak a V60 a tölthetős fajta… ( a lágy hibrideket nem venném ide… nem sok értelmét látom a dolognak)

Üdv,

Marci

Szia Marci!

Egyszerű a magyarázat, ami részben a dízelmotorok járáskultúrájában, részben a hatékonyságukban keresendő.

1. A dízelek beindításához erősebb indítómotor kell, ami jóval nagyobb terhelést ró az akkura, sokat levonva az épp a hibridesítéssel elérhető előnyökből.
2. Nehezebben melegednek be, mint a benzinesek, mert hatékonyabbak, ezért sokkal többet járnának hidegen, ha csak néha lennének beindítva. Márpedig a konnektoros hibridekben is be-beindul a motor városban, tehát a nagyobb motorkopás a velejárója egy ilyen megoldásnak. És a modern dízelek (ellentétben a régi adagolósokkal) rosszabbul viselik a sok hidegindítást is a benzineseknél. Bár egyik se viseli valami jól. Nota bene: már a benzines hibrideknél is probléma a fokozott gyűrűkopás a sok hideg üzem miatt, ezeknél extra mód az lenne.
3. A nagy kompresszió miatt eleve keményebben indulnak a benzineseknél, hidegen pedig rondábban is járnak. Márpedig a nagy hatékonyságuk miatt nehezebben is melegednek be, tehát sokat járnának sokkal rondábban, halmozott hátrány.
4. A dízelmotorokra már régóta az emisszió fekete bárányaiként tekintenek autógyártók, döntéshozók egyaránt, s a létüket elsősorban a szerény fogyasztásuknak köszönhetik (egy egyszerű számmal mindig könnyebb eladni valamit a tömegeknek, mint az árnyalt megfogalmazásokkal). Pont egy emissziócsökkentést irányzó járműbe tegyenek szennyező motort? Persze aztán lehet árnyalni a véleményt, hogy a dízelek igazából városban károsak a nitrogén-oxidjaik és részecske-kibocsátásuk miatt, de a kilométerre kivetített szén-dioxid-emissziójuk meg pont kisebb, tehát nagy átlagban kevésbé járulnak hozzá a Föld klímájának melegedéséhez… De ezek tényleg árnyalatok, ezeket sokszor a döntéshozók se értik. Országúton nyilván kevésbé ártanak, városban jó eséllyel jobban, de a hibrid üzem eleve városi használathoz van optimalizálva. Tehát inkább a benzin.
5. A szívó benzinmotorokat kisebb kompresszióval, más szelepnyitási időkkel Miller-ciklusúvá lehet alakítani – a legtöbb hibrid motorja ilyen. Így ugyan kisebb lesz a fajlagos teljesítményük, nem bírják jól az extrém fordulatszámokat, viszont nagyon jól használhatók és extrém takarékosak állandóhoz közeli fordulaton. Tehát fogyasztás, célnak megfelelés szempontjából majdnem dízel-szintűek, de beindításukkor kisebb a teljesítmény-felvételük, finomabban működnek, könnyebben szerelhetők, nem emittálnak nitrogén-oxidokat, alig valamennyi részecskét… Soroljam?

Nincs értelme a dízel-hibridnek. A Peugeot is játszott az ötlettel, annak is vége lett, pedig ők aztán akkor tényleg a dízel-pápák voltak.

Üdv
Csik