Lassan már szinte nincs olyan hét, amikor ne számolnának be hasonló esetről – jellemzően az Egyesült Államokból -, melyben egy-egy Mustang tör-zúz egy kiadós gumiégetés után. A jelenségnek már nevet is adtak: Mustangtulaj-kór.
A modernkori Mustang GT kétségkívül az egyik legjobban sikerült amerikai muscle-car utánlövés. Imádtuk minden nyolchengeres formájában, egy kedvező árú, remek teljesítményű és strapabíró hardverrel (motor, váltó, differenciálmű) ellátott GT, amellyel tényleg sok mindent lehet csinálni. Gyorsan menni, keresztben csapatni, kényelmesen utazni is akár. A gyári sperrdifi és különféle szemfényvesztő funkciói azonban egyre több…khm…szerényebb képességű tulajdonost döbbentenek rá, hogy az élet sokszor nem videójáték és nem minden olyan magától értetődő, mint ahogyan azt a videókon előadják a profi pilóták vagy gyakorlott sofőrök.
Ez a tény – kombinálva azzal, hogy odaát igazán előnyös áron lehet hozzájutni (36 300 dollár körüli áron) a 460 lóerős, ötliteres V8-as alapváltozathoz – oda vezetett, hogy a Mustang iszonyatosan jól fogy hazájában és ennélfogva egyre többször szerepel az újságok és a netes videók címlapsztorijaiban. Leginkább a Cars&Coffee események negatív sztárjaként jeleskedik, hiszen a tömeg könnyen feltüzeli a gyengébb jellemeket, akik aztán job esetben a fára csavarodva végzik, rosszabb esetben a tömegben. Az elmúlt hetekben a Mustang rohant már bele bárba (Sötét Ló bár volt a hely neve), címlapokra került az üres parkolóban oszlopnak fánkozó versenyző is, de közismert fogalom lett lassan az ún. line-lock fault is, amelyet egyre több bírálat ér autos fórumokon (ahogyan a BMW hasonló, Smokey burnout szolgáltatását is), mivel a látványos gumifüstölés után (melynél az auto megfékezi az első kerekeket, míg a hátsókat nem) elrajtoló sofőr gyakran nincs tudatában annak a atapadásvesztésnek, ami ilyenkor fellép, de a legtöbb esetben annak sem, mit kellene tenni ilyenkor ahhoz, hogy ne legyen netes mém belőle. Természetesen ez a funkció is csak a felhasználó kényelmét szolgálja, hiszen “manuálisan”, gombnyomás nélkül is elvégezhető, csak hát így könnyebb mindenkinek. A vége pedig ez:
Nyilván hülyeség ellen nem véd az sem, ha a hasonló, “szórakoztató” funkciók eltűnnek az autókból (felkészül a “drift” mód), tény azonban, hogy az Államokban egyre inkább erősödnek azok a hangok, melyek szerint az autógyártók felelőssége is így elbagatelizálni a tényt, hogy szinte táncba hívják azokat, akik nem tudnak.
