Meg kell hagyni, hogy a Ford zseniálisan tudja menedzselni a nemzetközi modellpalettáját. Ami kell a népnek, azt megcsinálják, áthozzák vagy átalakítják. Nekik van igazuk, nehogy már a nyúl vigye a puskát, azaz a gyártó mondja meg a vásárlónak, hogy mit akarjon venni!

Mert hát mi is történik mostanság. A Ford a Focus RS-nél felismerte, hogy az emberek most már nem vesznek mindenáron második autót, hanem az egyetlen meglévőt használják a mindennapi feladatokra és az élvezkedésre egyaránt. Megszületett az ötajtós RS, ráadásul nem is kapható másként. Mindezek mellett arra is rájöttek, hogy itt Európában is szeretik az emberek a kultusz autókat, de azt is szeretik, ha minőségi környezet veszi őket körül. Mit lehet tenni? Ide fejleszteni a Mustang következő generációját. Ez is pipa! Kihagytam valamit? Persze, a még javában tomboló SUV lázat. Erre is volt válaszuk: elhozták az Amerikában közepesnek számító, ám nálunk már inkább nagynak mondható Edge szabadidő járgányt.

Persze ennyiben merül ki a dolog, hiszen egy teljes mértékben amcsi vénával rendelkező monstrum nem lenne könnyen eladható. Ennek érdekében átszabták a külsejét és a belső tartalmat egyaránt. Megmaradt a hangsúlyos orr, de az oldalát és a hátulját izgalmas vonalakkal varázsolták számunkra is fogyaszthatóvá. Akármilyen irányból nézzük, az Edge feltűnő, de nem tolakodó jelenség. Azt viszont meg kell hagyni, hogy baromi jól áll neki a Sport felszereltséggel járó átszabott lökhárító és a króm kerettel kiemelt kipufogó.

Nem a megjelenés a szóban forgó tesztalanyunk legnagyobb fegyvere. A belső tér kidolgozása egyszerre tűnik egyszerűnek és prémiumnak. Mi a varázslat, ha nem ez! A legtöbb helyen puha burkolat és bőrözés van, ám egy-két helyen azért találkozhatunk kopogós műanyaggal is. Nem zavaró mértékben, inkább csak az átláthatóság kedvéért. Ilyen például a középkonzol és a váltó előtti terület.

Nagyot alkottak a Ford-nál az ülések terén is. Főleg az első sorban parádés a helyzet, de azért az utasok sem panaszkodhatnak. Mindenki teljes értékű fotelt kap, elől hűtő-fűtő, hátul csak fűtő funkcióval. Az autó futása kiegyensúlyozott és csendes. Az előbbiről az új fejlesztésű futómű (MacPherson), míg az utóbbiról a kikezdhetetlen hangszigetelés és a menetzajt kioltó hanggenerátor gondoskodik. Nem elírás, az Edge tényleg felméri menet közben a zajokat, és a hangszóróból olyan ellentétes hangfrekvenciát sugároz, ami nemes egyszerűséggel kiöli a monoton zúgást és a motorduruzsolást. Elég ritka az olyan autó, amiben az elől ülők úgy tudnak beszélgetni az utasokkal, hogy nem emelik fel a hangjukat, a tesztúton viszont mi úgy társalogtunk az újságíró kollégákkal, mintha egy elszigetelt szobában ülnénk. Csak azért nem hallották a halk és elégedetlen morgolódásomat, mert ilyen nem volt. Nekem az is megfelelt, ha a volánnál ülök, illetve csere után a hátsó sorban is kiegyensúlyozottan és remekül éreztem magam.

Már miért ne tettem volna? Ott ültünk egy prémium hangulattal átitatott kellően komoly Ford SUV-ban és élveztük az utat. Azért nem írom, hogy dolgoztunk, mert ezt a fajta lazítást pofátlanság lenne munkának nevezni. Meg hát egyébként is, dolgozott helyettünk az autó! Nézte a táblákat, tartotta a sávot, kamerák tömkelegével vigyázott arra, hogy ne húzzuk meg az első keskenyebb parkolóban.

Az Edge motorpaletta terén azonban nincs a helyzet magaslatán. Van a 180 lóerős 2 literes dízel manuális váltóval, és van ennek a motornak a 210 lóerős variánsa szigorúan Powershift automatával szerelve. Ennyi! Ne keress benzines vagy hibrid hajtásláncot, mert az nincs! Szó se róla, a két gázolajos aggregát kiválóan mozgatja a Kugánál eggyel nagyobb bódét, ráadásul az étvágyuk sem vészes (6 liter környékét tudja mindegyik benyakalni száz kilométeren), ám pont most, a dízelek jövőjét pedzegető időben elég furcsa, hogy ennyiből áll a paletta. Később persze, ha jól fogy az Edge, valószínűleg bővítik a kínálatot, ám most be kell érni ennyivel.

Az árazás egy picit túlzónak tűnhet, de csak akkor, ha nem gondolunk bele, hogy mit is kapunk a pénzünkért! Az alapnak számító Titanium felszereltség is 13 millió forint feletti árcédulával rendelkezik, az általunk tesztelt Sport pedig már 14,5 millióba kerül az erősebb aggregáttal, de szigorúan a továbbiakban megrendelhető extrák nélkül. A csúcsnak számító Vignale már 16 millió forint alaphangon, az opciós listát bátran kezelve pedig akár a 18 millió forintot is karistolhatja az összeg, amit az Edge-ért ki kell fizetnünk.