Mintha a rendszerváltás utáni Magyarországon lennénk, tömegével jönnek hozzánk a vásárlásra érdemes (vagy nem) használt autók. Csak idén, az első hat hónapban több mint 57 ezret hoztak be, ami közel 30 százalékos növekedés a szintén erős tavalyi első félévhez képest. Nem csoda, hogy pörögnek a rendszámok, 2013. első felében még 88 százalékkal kevesebb kocsit vettünk külföldről. Azóta egyre többen vágnak bele, akár saját célra, akár kereskedőként teszik ezt. Németország a fő vadászterület, de Nyugat-Európából szinte bárhonnan lehet jó vételeket kifogni.

A szigorú környezetvédelmi előírások és a jobb anyagi helyzet miatt a tizenéves autók sokkal kisebb értéket képviselnek, mint itthon, gazdáik igyekeznek tőlük szabadulni. A kispénzű magyar vevőknek viszont így is jobban megéri, mint kiböjtölni egy új kocsi 4-5 milliós vételárát. Pláne, hogy a hagyományosan sznob piacon sokan hamarabb költenek egy elegáns német szedánra, mint egy városi minire. Bár általános meggyőződés, hogy „nyugaton” jobban vigyáznak a kocsikra és többet is költenek rájuk, résen kell lenni, sok a csapda, az átverés, hiába „ők is ebből élnek”.

Persze a katasztrofális hazai használtpiaci helyzet elég indok az autóimportra. Nem is akármilyenekre van igény, aki ilyesmiben gondolkodik, legszívesebben BMW-be ül. A toplistát a 3-as sorozat vezeti. E36 vagy E46? Szinte minden évjáratra, motorra van igény. Mi meg tudjuk érteni, mindkét generációban van fantázia. A régebbi típus mellett a filléres beszerzési ár és a gombokért megkapható alkatrészek szólnak, de aki hosszabb távra tervez, jobban jár az újabbal. Azokon még nem pusztít olyan kéjjel a rozsda, fejlettebb a konstrukció, és azt sem drága fenntartani. Vezetni meg mindkettőt nagy élmény! Ezt csak idén már több mint 5000-en tudják megerősíteni.

Nagy kultusza van nálunk a Volkswagen csoportnak is, „népautóból” került be eddig a legtöbb 2015-ben. Itt is a többet, jobbat elv működik, naná, hogy a Passatokra van igény. Nem mintha a kicsit túlértékelt, de azért eltalált Golf, vagy az érzelemmentes, de megnyerő Audi A4 nem lenne ott a legnépszerűbbek között. Talán ebben a körben a legveszélyesebb a tizenéves kor, hiszen addigra már sokat, nagyon sokat használták ezeket, és hiába az osztályelső minőségérzet és a német technika, a kopás jelei itt-ott erősen árnyalhatják a képet. Érdemes alaposnak lenni vásárláskor, mert a szimpatikus ár mögött tetemes szervizköltségek bújhatnak meg!

Ennek mérséklésére választottak szintén több mint 5000-en Ford Focust vagy Opel Astrát. Na nem mintha itthon nem lenne elég gazdag a kínálat, de tény, hogy kint nagyobb a szórás a vonzóbb állapotban megmaradt darabokból. Aki megmentene egyet-egyet a Cobra 11 stábja elől, azért számítson rá, bármennyire jó hírűek a 2000-es évek elejének tömegautói, nyugaton sosem voltak státusszimbólumok, eszerint is bántak velük. Mellettük szól, hogy tényleg sokat bírnak, hosszú évek taposása után is élhető autók, akár új, akár bontott alkatrész egy ideig biztosan lesz hozzájuk, és a szervizekben sem tárják szét a kezüket a munkafelvevők.

Mivel semmire nincs garancia (szó szerint), akkor járunk a legjobban, ha nem hiszünk a mesékben és nem vágyunk aprópénzért tökéletes kocsira. Akkor örülhetünk, hogy nem vállaltuk be a svájci frank alapú hitelt, és a nemlétező törlesztőkből jópár évig elkaristolhatunk régi-új szerzeményünkkel. Csak sajnos ettől még nem fiatalodik a hazai felhozatal...