Kezdhetjük rögtön egy kis magyarázattal? A furcsa nevű Celerio nem vadiúj modell, már egy éve létezik, Indiában és Thaiföldön már ezerrel pörög, de Nyugat-Európában sem vetik meg. Arrafelé annyi fogy belőle, hogy az még a japánokat is meglepte. Kár lett volna, ha kimaradunk a jóból! Úgy elszaladt az idő, hogy az Alto meg a Splash is kifutott, Esztergomba meg befutott az újragondolt Vitara, úgyhogy városi mini és üres gyártókapacitás nélkül maradtunk.

Hiába szeretjük a magyar Suzukit, nem volt más megoldás, mint Thaiföldről behozni a Celeriót, és bár látja rajta mindenki, hogy nem éppen szerencsés a formaterve, ez is igazi Suzuki, vezetni, használni kell ahhoz, hogy tényleg megszeressük. Szerencsére az autó és a forgalmazó is őszinte, az Alto közvetlen utódja nem akar divatmini lenni és a Suzuki is ésszerű választásként kezeli. A reklámjában négy érv szól mellette: öröm vezetni, tágas, takarékos és praktikus.

Már kívülről is látszik rajta, hogy nem a dizájnra költötték az összes pénzt, a Celerio tervezésénél jól láthatóan az utascellára koncentráltak. És tényleg! Nagyszilárdságú acéllal érték el, hogy elég merev és persze biztonságos legyen, a tömege meg valahol a régi Swift 800 kilója körül maradjon. Robotizált váltóval sem több 810-nél, amitől máris kezd megszépülni. Pláne, hogy elöl és hátul is akkora hely van, mintha egyterű lenne, rekeszből is annyi jutott bele.

Csomagtartója látszólag nincs, de a helytakarékos hátsó futóművel elérték, hogy 254 litert pakolhassunk tele, ami nem tűnik soknak, ebben a kategóriában mégis nagynak számít. Orra is rövid, a Splash orra is rövid volt, de ott egybe volt húzva a motorház és a szélvédő vonala. Nem kell félteni a kis 1,0-es háromhengerest, még nyújtózkodni is tud ott elöl. Ez egy egész friss fejlesztés mindenféle huncutsággal, 68 lóerőt tud és alig van szén-dioxid kibocsátása.

A K10B motor vegyes gyári fogyasztása 4,3 liter, nem bánjuk, ha 5,2-re fog felmenni. Aki még többet szeretne spórolni a környezet javára, várja meg a K10C-t, abban már van start-stop és további műszaki módosítások, amiktől még tisztább lesz, bár erősebb nem. Nem is hiányzik, mert a Celerio jól megy, hála a kis tömegnek még poén is vezetni. Minden nagyon kis erővel működik benne. Jól reagál, akkor is, ha a tanpályán tapossuk. Van benne élet.

Bár a karosszéria dőlése az izgalmasabb kanyarokban a régi időkre emlékeztet, azért ott az ESP, hogy kisegítsen, elég drasztikusan teszi is a dolgát. Nem baj, legyen csak biztonságos. Eleget piszkálták már ezzel a Suzukit, úgyhogy az itthon forgalmazott Celeriókban alapáron benne lesz a hat légzsák. Különben egész ésszerű felszereltség jár 2 599 000-ért, amibe a GL kerül. Klíma, távirányítós központizár, két elektromos ablak, mp3-as audio a készlet része.

A metálért 95, a robotizált váltóért 300 ezer forintot lehet fizetni, és ezzel a végére is értünk, a „fullos” Celerio megáll hárommilió alatt. Már szokatlan, de szimpatikus a használhatóságra, nem a divat diktálására összpontosító koncepció. Ilyen kiskocsi is kell a piacra! Persze az egyetlen, GL felszereltség az import miatt van, azért kiegészítőket válogathatunk hozzá. Lehet költeni első ködlámpára, díszcsíkokra, csomagtértálcára, tetőtartóra, sőt pótkerékre is.

Amilyen keveset mutat, olyan átgondolt az új kis Suzuki. Ha nem lenne az a fránya vám, 10 százalékkal még olcsóbb lehetne. Nehéz a Dacia Sandero kétmilliós árával versenyezni, de a Celerio azért megpróbálja, és vevőként is érdemes megpróbálni a Celeriót. A 4,7 méter sugarú fordulókör és a magas üléspozíció sokaknak vonzó lesz. A Suzukinál szívesen látnának fiatalokat a kormánya mögött, de nem sértődnek meg, ha az idősebbek beleszeretnek.