Aki azt hiszi, kész, vége, ez a terepes is elpuhult, annak igaza van. De csak részben, mert egy életképes koncepció szerint gondolták újra ezt az egész Vitara dolgot. Mert mit vesznek ma az emberek? Szabadidő-autókat. Milyen szabadidő-autókat? Kis szabadidő-autókat. Nem ezen a bolygón él, aki ezt nem veszi észre, és a Suzuki szeretné, ha észrevennék, hogy ő még itt van velünk, ezen a bolygón. Ennek mi is örülnénk, már csak azért is, mert van itt egy gyáruk, jó lenne, ha jól menne.

Tényleg szeretnénk szeretni a Suzukit, akkor is, ha a szlogen már régen nem „A mi autónk”. A Párizsi Autószalonon éppen csak beleshettem az új Vitarába, és amit belül láttam, finoman szólva sem győzött meg: kopogós műanyag, színrefújt műszerfal betéttel, őszintén szólva nem sokat vártam tőle, pedig az SX4 S-Crosson már látszott a fejlődés, csak hát azzal sem sikerült eltalálni a helyi átlagautós igényeit. Nem meglepő módon a Vitara nagyon emlékeztet rá. Nem kívül, a lemezek alatt.


Nem luxuscikknek, igazi népautónak készült, családi kocsi, de terepezni is tud.
Dél-Amerikába és Afrikába is tőlünk szállítják

Mert, amit kívül látunk, az egész jó, sőt, tök jó! Minél tovább nézem, annál jobban megértem, mi volt az elképzelés. Ügyesen vegyítették a divatos fazont a markáns terepes elemekkel. És tényleg elsőre látszik rajta, hogy Suzuki. Én is látom, hogy hasonlít a Range Rover Evoque-ra, de szerintem ezt nem nehéz feldolgozni. Jó, hogy nem túl nagy, és nem is túl nehéz: az alapmodell 1075, a csúcsváltozat is csak 1295 kiló. Erről van szó, végre újra eljutottunk ide! Ez a vezethetőségén is érezhetően javít.

A tesztautók Cipő emlékére kék és narancssárga színekbe öltöztek. Az elefántcsont mellett ez a két vadiúj szín, jól is néznek ki, de a lényeg, hogy a Vitarát személyre szabhatjuk fehér vagy fekete tetővel és csupa olyan kiegészítővel, amik nem csicsásak, viszont tényleg máshogy néz ki velük az autó. Variálhatjuk például az orrán a koptatót vagy a krómcsíkokat, ez már tényleg ízlés kérdése. Ami ennél érdekesebb, hogy a lemezek alatt is többféle arcát mutatja a Vitara a hajtáslánctól függően.


Rendben van az ergonómia és az összeszerelési minőség is, csak a műanyagok
lehetnének jobbak. A díszbetét választható, lehet szürke is

Ötajtós karosszériája önhordó, futóműve elöl MacPherson, hátul torziós rudas. Benne van az S-Cross AllGrip összkerékhajtása négy kapcsolható funkcióval. Alapesetben elöl hajt, ha kell, összezárhatjuk a hajtást, de választhatunk Sport és Snow módot is. Működését az elektronika szabályozza, elég életképes rendszer. Nem a siratófalra tervezték, viszont máris hitelesebb a legtöbb konkurensénél. Light-os tereppályára vittek, annál biztos többet tud, csak nem biztos, hogy szüksége lesz rá.

Ahogy nincs szüksége kettőnél több motorra sem. Az egyszerűség kedvéért mindkettő 1,6-os, 120 lóerős, a benzines nyomatéka 156, a dízelé 320 Nm, előbbi 4400-tól, utóbbi 1750-től adja le. Mindkét motorral jó választás. Bár a benzineshez csak ötfokozatú váltó kapható, kifejezetten harmonikusan működik, nem hangos, nem gyenge. Ideális volt szerpentinen és autópályán is, egy családi kocsinak elég ez a dinamizmus, a tesztúton 6,2 litert fogyasztott. A dízel harciasabb darab, igaz nyersebb, gépszerűbb.


Szellemes részlet a japán karakteres, mutatós óra. Látszik, hogy sok energiát fektettek
a Vitarába, és az is, hogy terepjárókban otthon vannak

A hatos váltóhoz érzésre keményebb kuplung jár, mintha a kormányát is nehezebb lenne tekerni. Ereje mint a tenger, kis gázra is nagyon meglódul. Utazni, terepezni, vontatni ideális, fogyasztása kísértetiesen közel volt a benzineséhez. Egyébként ez a mechanikus érzet passzol a Vitara karakteréhez, hitelessé teszi. Pedig tapintható, hogy minden erejükkel próbálták aktuálissá, komfortossá tenni. Ami tetszett az S-Crossban, jó a Vitarában is, ami ott kicsit esetlennek hatott, az itt a műsor része. Jobban összeáll ez az autó!

Belsejében persze ott vannak a kopogós műanyagok, közvetlenül az Alcantara kárpit mellett. Meg a szögletes gombok, meg a suta formák, mint a Toyotákban, Mitsubishikben. Most egy ilyen korszakot élünk, Európa látványosan elhúzott. A Vitarában még elmegy, a frissítésnél azért érdemes lesz javítani ezen egy kicsit. Pláne, ha már sikerült beépíteni a modern és friss, okostelefont is kezelő, érintős multimédiás rendszert, a jól hangolt, radaros tempomatot meg a nyitható üvegtetőt.


Megfizethető árával itthon is sláger lehet. Életképes alternatívája a Dusternek, a Juke-nak,
a Mokkának, a 2008-nak és a Renegade-nek is

De leginkább azért, mert különben jó a Vitarában lenni. Egész komfortos, használható méretű a csomagtartója, szokatlanul vagány, műszakilag rendben van, a tudása és a minősége is. Ezek után már tényleg csak arra voltam kíváncsi, lehet-e belőle a mi autónk? Nem fogjátok elhinni, lehet! Alapára 3,79 millió forint gazdag felszereltséggel, 320 ezer az érintőképernyő, 600 ezer az összkerék, a dízel csúcsváltozat sem kerül többe 6,41 milliónál. Van félnivalója még a Dacia Dusternek is!