Ahhoz, hogy szeressük, sőt, imádjuk ezt a kultikus filmet, egyáltalán nem kötelező harminc felettinek lenni, de nem árt néhány régi nyaralás emlékével kötődni a Balatonhoz. Ha nem is olyan szenvedéllyel, mint Bujtor István, aki a magyar tenger köré szervezte első, önállóan megálmodott mozifilmjét. A nagy sportember és eredményes vitorlás személyisége, táj- és emberszeretete süt ezekről a 34 éves képkockákról. A pogány madonna ma már felér egy időutazással a néha visszavágyott, régi világba.

Ami a Csöpi-filmekről mindenkinek eszébe jut, nem más, mint, hogy Bud Spencer javasolta - sokunk szerint egyetlen és igazi - magyar hangjának, hogy vágjon bele egy hasonló projektbe. A hetvenes évek Magyarországán az ilyesmihez minimum Bujtor Istvánnak kellett lenni. Az akkor már óriási közönségkedvencnek számító színész kapcsolatait és ravaszságát használta ki, hogy filmre vihesse saját novelláját. Egy sor olyan akadályon kellett magát átverekednie, amiket nyugati producerek hírből sem ismertek.


Vagány a rendőrségi "motoros"! Ez a krimi akár balatoni imázsfilm is lehetne

Legnagyobb ellensége a pártapparátus volt, ahogy akkoriban minden kreatív és előremutató dolognak. Bár akkor még tucatjával készültek a magyar filmek, köztük számtalan kiváló, mai szemmel szinte felfoghatatlanul színvonalas darabbal, egy krimi-vígjáték könnyen kiverte a biztosítékot a döntéshozóknál. Ráadásul jó magyar módra eleve bukást jósoltak a mozinak, a korabeli nézők ugyanis legalább olyan szkeptikusan álltak hozzá egy magyar  filmhez - pláne, ha nyugati mintára készítették - mint manapság.

De a nagy rákészülés, a sok tervezgetés és a megfelelő stáb garantálta a sikert, persze a szerencsének is nagy szerepe volt a végeredményben. Meg a balszerencsének is. Mert Bujtor nem egy egyszerű, pofozkodós akcióra vágyott, mindenkit mozgósított, hogy a rendezővel, Mészáros Gyulával közösen, nagyszerűen megírt forgatókönyvből kihozzák a maximumot. Nekünk, veterán jármű rajongóknak igazi mennyország ez a 98 perc: autók, motorcsónakok, helikopterek csapatják, és még karambol is van!


A költségvetésnek nem, az autós üldözésnek jót tett a forgatáson történt baleset

Na, ez az, ami tuti nem lett volna, ha a nagy szervezésbe nem csúszik hiba, és a kaszkadőrök nem szúrják el a megtervezett, necces előzést a Tihanyba vezető Balaton parti úton. Elég volt valamit elnézni, nem pontosan időzíteni, rosszkor rossz helyen lenni, hogy a balkormányos, sárga állólámpás Merci a kamu angol rendszámával úgy lökje be az árokba a kopottas Nagypolszkit, mintha műanyagból lenne. A végleges változatban azt a snittet is benne hagyták, amikor a csapat fejvesztve rohan a két kocsihoz.

Itt érdemes megfigyelni egy jelenettel később, hogy a berendezett helyszínen a roncsokat már egymás mellé állították, hogy hatásosabb legyen. Meg Csöpi is elférjen mellettük a kölcsönbe kapott B Asconával, amit egy bárban dekkoló havertól kér el, beül, és viszi, hiszen "benne van a kulcs"! Nem maradhatott ki az üldözésből a szocialista álom, a Lada sem, amit a baleset után a tettes - a korszellem igényei szerint külföldre szakadt hazánkfia – az országúton elrabol, csak hogy Bujtor tovább kergethesse.


Rövid snitt a baleset utáni percekből, látszik, hogy a Nagypolszki az árokba repült

A tiszta kaszkadőrmunkával, mindenféle undorító trükk és vetített háttér nélkül felvett, gyors és hangos jelenetsor nem hosszú, de közben annyi inger ér, hogy az kihat az egész filmre, még visszamenőleg is! Keresztben megy az Opel, a sufnituningolt és a rendőr Lada is, csikorognak a gumik, bőgnek a motorok. Szinte érezni az anyagaik jellegzetes illatát a nyári melegben. A tempó és a ritmus is meggyőző, nem a forgatási évhez képest, hanem amúgy is. Ámulva néztem gyerekkoromban, és ma is bármikor.

A vége poén, a letartóztatás is üt. Soltész kilövi Csöpi kerekét, aki megpördül, utána bepattan az 1200-es rendőr Zsiguliba. „Tűz, Csucsu!” – szól a sofőrnek, majd a szocialista filmkészítés és "a materialista világnézet nevében lefoglalja” azt a szerencsepatkót, amivel a segítségül hívott helikopter kötéllétráján himbálózva berúgja a menekülő szélvédőjét. Nem óriási? Az egészre ugyanaz a jól felépítettség, eredetiség és fokozott izgalom jellemző, mint a film többi részére: nem gáz, nem uncsi, végtelenszer nézhető!


A Piedone-filmek stílusában Ötvös Csöpi mindenre elszánt, hogy elérje a célját

Különben az autók nem csak hatásfokozóként vannak jelen, szerepük van a bűnügyben is. Az elkövetőből áldozattá váló Vályit például saját Wartburgjában rejtik el, amelynek tényleg olyan a zárja, hogy ha nekidőlnek, felpattan a csomagtartó. A fantasztikusan fényképezett vitorlázós és más balatoni jelenetek közben szinte minden szocialista verda felbukkan, de a vendégek alá is sikerült megfelelő nyugati kocsit szerezni. Cápa BMW és kocka Volvo is szerepel, utóbbit a „labiban” atomjaira is szedik a technikusok.

Ha van, aki beszél magyarul, és még nem látta, az gyorsan pótolja! Láthat csillogó, tűzpiros (kölcsön) Ladát kockás kormányvédővel, hallhat korabeli, fülsértő szirénát! Mindent, ami ’80-ban még természetes volt, közben retró lett a javából a rozsdás diszkóhajóval, bőrkabátokkal, tapadós lakkruhával, valutázással és üdülővel együtt. Stílusos a zenéje is, minden benne van, amire még jó emlékezni azokból az időkből. Olyan, mint egy nyár, tele illattal és élménnyel. Nagy siker lett belőle, nem csoda, hogy jött a folytatás…